Milyen nyelvekben használnak szóismétlést, és milyen jelentésre?
A magyarban a TÉMA szemantikai pozícióban álló szó a fókusz és az ÁLLÍTMÁNY elé kerül:
Zöldséget (speciel) vettem. (Gyümölcsöt már nem.)
Oroszt (bezzeg) tanítottak. (Angolt ezzel szemben nem.)
Ez olyan érdekes helyzetet teremt, hogy ha maga az állítmány van téma pozícióban, tkp "önmaga elé" kell tenni, így kétszer szerepel a mondatban:
Venni vettem zöldséget. (Megfõzni már nem én fogom.)
Tanítani tanítottak oroszt. (Bár én nem tanultam meg.)
A másik eset a magyar nyelvben, amikor egyenlõ osztásról beszélünk:
12 csokit osztottam ki négy gyereknek, kaptak hármat-hármat.
Huszan költöztünk öt szobába, mindegyik szobában aludtunk négyen-négyen.
Rémlik, hogy hallottam, vagy olvastam olyan nyelvrõl, ahol a fõnevek kettõzése fejezte ki a többes számot. Tudja valaki, hogy melyik nyelven lehetett az?
Vannak még olyan nyelvek, amikben egyes szavak megismétlõdnek a mondatban, és ennek valamilyen speciális jelentése van?
válasza:Ez a jelenség a ,,reduplikáció'', több péla is hozható rá
valóban, ahogy említed, valamilyen indonéz vagy maááj nyelvekben a többes szám kifejezése
Latinban meg a perfectum tő képzése egyes példákban (de nem mindig):
íme idézem belőle:
6. Reduplikáció (az egyik szótag megkettőződik):
pend|ō (3) → pepend|ī
tond|eō (2) → totond|ī
curr|ō (3) → cucurr|ī
mord|eō (2) → momord|ī
d|ō (1) → ded|ī
crēd|ō (3) → crēdid|ī
ven|dō (3) → vendid|ī
per|dō (3) → perdid|ī
ad|dō (3) → addid|ī
ed|ō (3) → ēdid|ī
st|ō (1) → stet|ī
praest|ō (1) → praestit|ī
disc|ō (3) → didic|ī
7. Reduplikáció tőhangváltással:
cad|ō (3) → cecid|ī
caed|ō (3) → cecīd |ī
canō (3) → cecinī
pellō (3) → pepulī
tangō (3) → tetigī
A nevére már nem is emlékeztem. Köszönöm.
(Rémlik mintha ilyen szótag-duplikáció az igeszemlélet megváltoztatására valamelyik modern újlatin nyelvben is lenne. Talán olaszul....)
Errõl jut eszembe, a magyar az igekötõket tudja duplázni "gyakorítóképzõ" funkcióval:
megbotlik -- meg-megbotlik
eltûnik -- el-eltûnik
ránéz -- rá-ránéz
válasza:Köszönöm szépen válszodat! Köszönöm az érdekes saját plusz példákat is.
A latintól itt most úgy a Wikipédia-cikkben úgy olvastam, a román örökölte a reduplikációt a befejezettség jelölésére:
,,az újlatin nyelvek közül csak a román nyelvbe, amelyben az egyszerű, a folyamatos és a régmúlt idő alaikjaiban van meg: dădui, dădeam, dădusem; stătui, stăteam, stătusem. Ezekben a megismételt elemek már nem elemezhetőek morfémákként, hanem szabálytalanoknak tekintett igetövek szótagjaiként vannak jelen.''
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!