AZ NKP.hu oldalon a digitális tankönyveknél egészen 12. osztályig van magyar nyelvtan könyv, tudom buta kérdés de mit lehet 4 osztályon át tanulni magyar nyelvet, mi értelme?

Amit írok az ugyan a 80-as évek tankönyeimre és élményeimre vonantokzik, de valószínűleg a mai oktatásra is sokban igaz még:

A ,,magyar nyelv'' tantárgy örve alatt el van rejtve benne egy csomó általános nyelvészet is, egészen olyan hasznos és fontos témák, mint a fonetika-fonéma szintjének finom megkülönböztetése, ez ezzel kapcsolatos elvonatkoztatás, vagy pl. a világ nyelvenek tipológiai osztályozása, illetve van pragmatika is, stílus, metafora, metonimia, illetve talán diakron nyelvészet is, a nyelv rétegei, a nyelv változása.

Sokan hiszik azt, hogy a suk-sükölők hibás vagy igénytelen nyelvet beszélnek, sőt hazánkban a legtöbb nyelvjárást is minimum igen ambivalensen, sokszor félművelt és szakszerűtlen gúnnyal fogadja a közönség ,,Tanuljatok meg magyarul!''. Mondanom sem kell, a valóság a közönség fejében élő sablonos képnél sokkal árnyaltabb. Bár a gimis könyv nem tud mindent tárgyalni, de legalább az alapkérdések egy részét terítékre tűzi.

Nagyon kevesen tudják azt is, hogy a vadnépek, és a vadász-gyűjtögetők átalában nem valamiféle primitív félállati nyelveket beszélnek, hanem nemcsak hogy ugyanolyan komplexitású de sokszor még épp fordítva, kifejezetten barokkos komplexitásúra dagadó, hatalmas morfológiával, igeragok százaival ezreivel büszkélkedő nyelvek a vadak nyelveinek legalábbis elég markáns része.

Amit az átalgember primitív nyelvnek érezne, az legfeljebb a küönböző pidzsinekre lehet igaz, ezek azonban nem annyira természeti vadnépek ősi sajátjai, inkább váratlan történelmi traumák, hirtelen nyelvcserék folyományai. Állítólag egyes elméletek szerint egyfajta spontán kreolizáció éppen hogy a nagy világnyelvek folyamatos ,,lecsiszolásában'' játszik szerepet. Ezek persze inkább csak hipotézisek, a dolog pontos háttere még nincs teljesen megállapítva.

Vagy más példát hozva, sokan hiszik a különböző vdéki cigányokat valami primitív népeknek. Valójában az archaikusabb, érintetlen cigány közösségek nyelvileg is, néprajzilag is azzal az árnyaltsággal rendelkeznek, mint amivel általában a természeti vadnépek is: teljesen kifejlett, árnyalt nyelv, népi udvariasságok, finom megkülönböztetési kifejezések tárháza, gazdag folklórkincs.

Nem véletlen, hogy Nagy Olga a magyar népmese áthagyománozási folymatát (élő mesemondói közésségek, öreg mesemondók, gyerekekből és felnőttekből egyaránt álló hallgatóság, akikből új mesemondó válhat) valójában édes Erdélyben gyűjtötte ottani archaikusabb cigány közösségek között. Persze ezt a tényt a Ceausescu-érában nem nagyon lehetett reklamírozni, de magukat a gyűjtéseket szerencsére engedték kiadni. Igazából a magyar folklorkutatás elválaszthatatlan a cigányoktól, mert az élő jelenségek lejegyzésében szükség volt rájuk, ők legalább egy generációval tovább őriztek meg fontos vonásokat. Nem is véletlen, hogy a cigány népmesében sián szerepelnek repülőgépek, a király távíróval üzen a vitézeinek, sőt akár tanácselnökök is keverednek a király meg a királylány mellé.

A király valami arany vécét mutat a legénynek, amelyikben valami gépezett automatikusan kinyalja az ember fenekét. A parasztlegény meg belehajol a vécébe hogy lássa a szerkezetet, az meg végignyalja az arcát.

Persze cigány néprajz meg folkorisztika meg ilyesmi már nincs a magyar nyelvtan tantárgyban, idáig már nem megy el, ehhez már közvetlenül kell olvasni a Nagy Olga meg egyéb gyűjtéseket. Viszont azért mégiscsak vannak bizonyos nyelvfilozófiai, nyelvészeti kérdések a magyar nyelv tantárgybn, amelyek legalább megalapozzák a továbblépés lehetőségét.

Elvileg a tantárgyak azt segítik elő, hogy részben mikroközösségeink értékeit, részben a globális problémákat jobban lássuk, és a így ezzel az árnyaltabb tudással felvértezve a politikai kóklerek kevésbé tudjanak minket becsapni, és igy a jövőben igazságosabb világot építhessünk, amiben nincs szegénység meg a szegényebb emberek, menenültek állandó megalázkodása.

De mindezt persze csak igen közvetve tudja elérni az oktatás, mert valójában a hétköznapok világában az ember inkább a gyerekkorában látott mintákat valósítja meg. Még a bántalmazott gyerekek is, akik kifejezetten tudják hogy nem szabad olyanokká válniuk mint a szüleik, gyakran lépnek régi bántalmazóik nyomdokába, amikor ők maguk kerülnek szülősorba. Sajnos a gyerekkorban ellesett minták, érzelmek uralkodnak legalábbis igen nagy részben az életünk felett, és ezen részben ugyan segít az oktatás, de nagyrészt közvetlenül kell valahogy a régi mintákat finomítanunk, testreszabnunk, hogy jó döntéseket hozó felnőtt válhasson belőlünk.

Szívesen, sok örömöt kívánok! Igazából én annak idején csak igen nehezen és csak nagyon sokára választottam pályát, szakmát, és szinte midnenben igen megkésett, elmaradott feljődést mutattam fel. Ezeket megpróbáltam azóta valahogy kompenzálni, pótolni meg kiegészíteni.

A tantárgyak szerkezetét, felépítését sokan kritizálják -- méh szakmai körökben is, főleg a matematika oktatását, de gondolom egyéb tárgyakban is jelen van ez, éppen a ,,magyar nyelv tárgy'' oktatásában pédául Kálmán Lászlónak vannak fontos cikkei, ezek egy része fenn van például a Qubiten is.

Kösöznöm szépen az Általad mutatott linket, nem is tudtam erről az oldalról.

Most beleolvastam én is, hogy mutattad.

Úgy látom, a mai 9-edikes könyv nagyjából megtartotta a 80-as évekbeli elsős gimis könyvem fő témaköreit.

Információelmélet

Szemiotika

Fnetika és morfológia