Miért taplósodott el a magyar (meg persze sok más) nyelv is? Mást is zavar?
Taplósodás = angolosodás.
Ez a folyamat sajnos már régebben elkezdődött, kb. mikor az internet meg a mobiltelefonok elkezdtek beszivárogni mindennapjainkba, de mára olyan méreteket ölt részben vagy teljes egészében az aszociális médiának köszönhetően, hogy behányok tőle.
Ma már nincs megbeszélés vagy találkozó, hanem "csak" 'meeting' van. 🤬🤬
Sajnos nem csak az átlagpolgár s ezen belül is első sorban a fiatalság, de a sajtó is. Itt persze felmerül a főszerkesztők s egyéb felelősök felelőssége, akik angol szavakkal telehányt cikkeket engednek megjelentetni, holott erre semmi szükség, mikor 99%-ban mindenre van magyar szó vagy kifejezés. Ha meg nincs, akkor szabad alkotni. :) Az egyik szintén ilyen, amit már évek óta használ a retek sajtó, az a 'coming out' ill. ennek a különböző parasztosított, magyarul elragozott formái. Ez vonatkozik sajnos az összes sajtóra, nincs kivétel, legyen az HVG, Origo, Telex vagy bármi.
A kukifüzeten és egyéb aszociális csatornákon is sajnos jól látható ez a jelenség. S ott nem csak az angolt majmolják, hanem ugyanúgy a németet is olyan honfitársaink, akik akár már legalább egy napja német nyelvterületen tartózkodnak és a határátlépéssel anyanyelvük törlödni látszik emlékezetükből.
Magam is külföldön élek nagyon régóta, külföldiül beszélek s sokszor külföldiül gondolkodom vagy álmodom, de eszembe nem jut emiatt nem magyarul kommunikálni és emiatt az általam gyakorolt nyelven szavakat belehányni a mondandómba.
(Persze ez nem csak és kizárólag magyar sajátosság. Sajnos ugyanezt látom a német, a holland kommunikációban is. S bizonyára más nyelvekben is már jó ideje folyamatban van a taplósodás.)
Hogy az átlagember lusta és azt hiszi, hogy menőbb meg gizdább (ők bizonyára már nem is értik ezeket a szavakat, csak azt, hogy 'cool') lesz, hogyha a mondandóját vagy írnivalóját teleköpi angol (vagy adott esetben német) szavakkal, még csakcsak érthető, de nem megérthető. Viszont hogy a sajtó is ezt teszi, az viszont végtelenül undorító, hisz nekik meglehetősen nagy a felelősségük. És nem csak és kizárólag a hiteles hírközlésben.
S mielőtt valaki felvetné, hogy hát a nyelvek változnak meg fejlődnek, persze tudom, de ez semmiképpen se nevezhető fejlődésnek, sokkal inkább elprostisodásnak és taplósodásnak.
A szociális média magyarul közösségi média. Ha neked igényed van arra, hogy ennek az ellenkezőjét is kifejezd "taplósodás" nélkül magyarul, akkor az aszociális helyett – hogy is írtad? – szabad újat alkotni. De látod: te is külföldi szavakat használsz!
Öngól!
@5 Annyiban, hogy gyakorlatilag mindenre is van szavunk, tehát felesleges máshonnan venni csupán lustaságból, vagányságból vagy ki tudja miből.
Kérdés, hogy az említett időszakban már volt-e mindenre magyar szavunk? Ha pedig volt, akkor az átlag nép akkor is dobálozott-e német, latin, szláv, török szavakkal azért, hogy menőbbnek tünjön, lustaságból vagy egyéb okból?
@4 Közöségellenes félretájokaztatási eszközök
:)
Így megfelel? :))
#6
Gyakran használt szláv szavak: kapa, barát, család, galamb, kanca, giliszta, bolha, cseresznye, bárány, medve, kovács stb.
Gyakran használt török szavak: búza, alma, zseb, kecske, gyümölcs, árpa, kék, sárga, b@szni, atya stb.
Direkt olyan szavakat írtam amik biztosan léteztek a magyarban azelőtt is, hogy kapcsolatba kerültek szlávokkal és törökökkel. Csak a régi magyar kifejezés kikopott mert az idegen megfelelő kiszorította. A mezőgazdasággal kapcsolatos török szavak például már csak azért is érdekesek mert a magyarok ősei előbb ismerkedhettek meg a gazdálkodással mint a törökök ősei ott Altáj, Mongólia környékén
A nyelvek egyszerűen ilyenek, nem csak a magyar. Pl: az angol szókincs úgy fele is francia, köztük olyan szavak is amik léteztek az óangolban. Vagy a finn és az észt a királyt kuningas-nak nevezi ami még jóval a svéd hódítás előtti germán jövevényszó náluk.
Kiegészítés, mert olybá hat, hogy a lényeg nem igazán szivárgott át.
Hogy vannak és lesznek jövevényszavak, az tiszta sor. Pl. hardware. Így írva és még csak nem is magyarosítva. Tudomásom szerint erre nem alkottak s nem alakult ki magyar kifejezés, így ez megmaradt ebben a formában. Ha tévedek, javítsatok ki s írjátok meg, hogy mi lett a magyar megfelelője. Ilyenek előfordulhatnak.
A jelenség, amiről beszélek az nem egy adott szakmához v iparághoz kapcsolódik (mint pl. a hardware a számítógépekhez), hanem általánosságban rengeteg olyan szót, kifejezést átvesz a nép (és sajnos a sajtó is) szimplán lustaságból, vagánykodásból vagy ki tudja, miért, amire semmi szükség.
Ill. a másik jelenség, amit igyekeztem felvázolni, amikor honfitársunk átlépi az országhatárt és 5 percen belül elfelejti, hogy ő bizony a dugóban áll az autópályán, nem pedig a 'Stauban'. 😀
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!