Magyar nyelv. Jösztök - ez helytelen?

Helytelennek max azt mondanám, ami nélkülöz mindenféle logikát és eredetet, mennyiben akadályozza a megértést. Sokszor egy-egy ilyen eset korábbi nyelvi rétegeket konzervál, avagy más, hasonló szabályszerűségekre reflektál.

Az, hogy mi kerül az MTA kiadványába, az csupán egy ajánlás. Stilisztikailag lehet elvárás ezen szabályok követése (pl. ha a Magyar Közlönybe írsz, ami elméletileg minden magyarnak szól), de a helytelen egy elég önkényes megfogalmazás.

Nagyon sokan beszélünk mindenféle spontán alakult, és megtetszett változatot, ez néha el is jut arra a szintre, hogy a helyesírási szabálykönyv rábólint, nincs ezzel gond... de nyelvtörténetileg nem logikus ez a forma. Nem, mert nem kell kétszer kifejezni a második személyt. Az "sz" nem tartozik a szótőhöz, az a második személy jele, a többesszámban pedig a -tok/tek/tök "t"-je jelöli a második személyt. Ilyen alapon egyes számban is lehetne duplázni a kétféle második személyjelet, hogy: jöszöl, mészel, futolsz, aztán ez megtetszik az ifjaknak, és ugyanilyen alapon elterjesztik... Meg többes számban is lehetne olyat csinálni más igével is, hogy csinálsztok, lőttök helyett lősztök, stb.

Szinte az össze magyar igető mássalhangzóra végződik, a lő, nő, jő kivétel, ezért eléggé zavaró ez ragozásnál, nem csoda, hogy hajlik rá a magyarok szája, hogy betoldjanak oda valamit. a nő (növekszik) igéhez is szinte mindenki betold egy l hangot, és nől-t mond. A jő-höz is be lett toldva egy plusz-t, illetve nyújtva lett: jö(t)tök. Ugyanúgy: lő(t)tök, nő(t)tök, mert egyszerűen szokatlan magánhangzóra kapcsolni ezt a toldalékot. A jö(sz)sz-nél is nyújtva lett az sz, mert magánhangzóra nem kapcsolunk csak úgy, de az nem a szótő. Érthető, hogy többes számnál is kívánkozik oda bármit is betoldani. És akkor jön, hogy mért ne toldjunk be oda valami mást? Ami tetszik...

Benne van az MTA értelmező szótárában is...

A nyelvész:

'A mai sztenderd nyelvváltozatokban a jöttök a normatív, ez a köznyelvi alak, ez szerepel a köznyelvi szótárakban. De a jösztök ugyanígy helyes, például Erdélyben csak ez használatos, ott mindenki így mondja. A jösztök tehát éppen olyan helyes, mint a jöttök, különbség területi kötöttségükben, stílusértékükben, hangulatukban van.'

A lapi az a levél. :)

(Nem a lapulevél, hanem minden ami zöld és levél)