Miért így ragozzuk a "dal" szót?
hal > halat
fal > falat
akkor a "dal" miért nem "dalat"?
hal > halak
fal > falak
akkor a "dal" miért "dalok", miért nem "dalak"?
Nyilván ez több szónál is felmerül, pl. angyal > angyalt; angyalok.
mer ha a darázsé darazsak, akko a garázsé garazsak
a szamáré szamarak, a tanáré tanarak
"A falat meg egy külön szó. Semmi köze a faláshoz."
Fal = a szoba/ház fala :D
Nem konkrét válasz... de sok más helyen is megfigyelhető, hogy másképp kezeljük (hagyományőrzőbben) a sok ezer éve meglévő szavakat, mint amiket pár száz éve szedtünk össze.
Az is szokott lenni, hogy eredetileg volt még egy magánhangzó a szó végén, amit azóta a nyelv lekoptatott, de a toldalékolt forma emlékszik rá. A mai magyar nyelv olyan, ami nem szereti, ha a szóvégi mássalhangzó után még valami jön. Lekoptatja. Ha megkeresed a régi (finnugor és ótörök) szavaink, illetve toldalékaink megfelelőjét más finnugor és volgai török nyelvekben, szinte biztos, hogy lesz még a végén valami elharapott ă, i, ы féle magánhangzó is. Magyarból ezek törvényszerűen ki tudja mikor, de eltűntek. Hát a hal is ha jól tudom, valami "khala" kéne legyen, mindjárt nem lesz abból 'o' betű tárgyesetben sehogy sem. Nem biztos, hogy ez a megfejtés, ez most csak egy gondolatfuttatás volt, de a lényeg, hogy oka van annak, ha valahol más a ragozás, legfeljebb már nem tudjuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!