Mi a különbség a következő fogalmak között: mező, rét, legelő, róna, gyep, kaszáló?

Azokat a füves területeket, amelyeket szálastakarmány-termesztési célból legeltetéssel vagy kaszálással évente több alkalommal hasznosítani tudunk, takarmánytermő gyepeknek nevezzük. A hasznosítás alapján megkülönböztetünk legelőt, kaszálót és rétet.

[link]

Ha a Termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényből indulunk ki, akkor te nagyrészt felsoroltad a termőföldnek minősülő ingatlanokat:

„szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület”

Amik a mezőgazdasági területetek, amik között „mező” mint olyan külön nem szerepel, sem pedig róna.

Ebből az látszik, hogy a legelő meg a gyep azok szinonimák (pontosabban a tulajdoni lapon így, együtt szerepelnek), a többi viszont más-más besorolás az ingatlannyilvántartás szerint.

A ksh szerint pedig:

Legelő (gyep): Olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amely legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon a területen helyezkedik el, és amelyet rendszeresen legeltetéssel hasznosítanak, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. Csak a használt legelő területek tartoznak ide, beleértve a rendszeresen legeltetésre használt, fásított legelőket is. A statisztikai megfigyelési rendszer a gyepterület részeként is kezeli.

Rét: Olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amely legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon területen helyezkedik el, és amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik. Csak a használt rét területek tartoznak ide. A statisztikai megfigyelési rendszer a gyepterület részeként is kezeli.

Ez a jogi válasz. Irodalmilag valószínűleg nincs ilyen éles határ.