Vajon a magyar nyelv el van szlávosodva hangzásra?

A szláv nyelvek egyik közös jellemzője a mássalhangzó-torlódás, illetve, hogy pl. az r hang is lehet szótagalkotó, pl. Krk. Ez a magyarban szóba sem jöhet – eltekintve a hangutánzó brrr-től.

A szláv nyelvek másik közös jellemzője a palatalizáció, azaz a mássalhangzók jésítése, pl. i hang előtt. Ez a magyarra egyáltalán nem jellemző, ill. nem jobban mint bármely más germán vagy újlatin nyelvre, hiszen minimális asszimiláció történik nálunk is: pl. a kaki szó két k-ja kissé eltérő helyen képződik az őket követő a/i eltérő képzési helye miatt, de ez igen messze van az igazi, szlávos palatalizációtól.

Van ugyan néhány palatális (nem palatalizált!) hangunk – ezek a ny, ty, gy –, de ezek közül a gy és a ty a szláv nyelvek nagy részéből hiányozik. Ugyanakkor az ny hang meg létezik az újlatin nyelvekben is, tehát az sem a szláv ill. a magyar nyelv egyedi jegye.

Szóval nehéz olyan hangtani jellemzőt találni, ami közös a magyarban és a szláv nyelvekben, ill. csak azokban közös, emiatt nem lehet azt állítani, hogy elszlávosodott a magyar nyelv hangzása.

Ettől teljesen független a 2-es által említett szókincs, hiszen az átvett szavak hangzását az átvételkor magyarosítottuk, így pl. a mássalhangzó-torlódásokat feloldottuk (pl. csetvrtek > csütörtök).

"A szláv nyelvek másik közös jellemzője a palatalizáció, azaz a mássalhangzók jésítése, pl. i hang előtt."

Igen, de a délszláv nyelvekben ez nagyrészt nincs meg, tehát azok ilyen szempontból a magyarhoz állnak közelebb.

A cseh és szlovák nyelvvel közös hangtani jelenségünk pl. az, hogy a hangsúly mindig a szó elején van, és az, hogy megkülönböztetünk rövid és hosszú magánhangzókat (bár ez is nyilván sok más nyelvben szintén megvan valamilyen formában).

A szerb és horvát nyelvvel közös, hogy nem zöngétlenednek a szóvégi zöngés mássalhangzók (a többi szláv nyelvben igen).

6: "ezt a jelenséget pl.: egyértelműen tőlünk vették át, mert az indoeurópai nyelvekben alaphelyzetben az utolsó szótagon van a hangsúly, míg az uráliakban az elsőn"

És akkor a germán nyelvek (pl. angol, német) is tőlünk vették át, hogy a főneveknek (főleg a kétszótagosaknak) rendszerint az első szótagja a hangsúlyos? Ezt azért nehéz elhinni.