Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Nyelvek » Sok sok nyelv van a világon...

Sok sok nyelv van a világon és mivel mind1ik más hogy tudták lefordítani így és még tanítják is?

Figyelt kérdés
2010. aug. 25. 21:00
 1/6 anonim ***** válasza:
60%
Szerintem amikor elkülönültek a népcsoportok,akkor azért annyi kapcsolat bőven lehetett köztük,hogy az új dolgokat hiába máshogy nevezték el,de tudták hogy ki mire érti,meg mit jelent plusz idővel és kitartással ki lehet találni,hogy mi mit jelent meg pl ez az rag lehet stb.
2010. aug. 25. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%
Hát figyelj egy gyerek 3-4 év alatt elsajáitja utánzással a nyelvet. Nyilván aki rá van kényszerítve, annak is muszáj. Biztos benne voltak a kétanyanyelvű egyének is. De nem minden nyelvet ismerünk.
2010. aug. 25. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%
Például melyiket nem? kíváncsivá tettél.:D
2010. aug. 25. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
A már többezer éve kihalt nyelveket, amelyekről nem maradt hátra hangkazetta:D
2010. aug. 25. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Persz epl. Tudunk róla de nem értjük
2010. aug. 25. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

A nyelvek általában dialektuskontinuumokat alkotnak. Legalábbis így volt ez régen. Pl. a Hollandia keleti részén beszélt holland nyelv már nagyon hasonlít az északnyugat-németországi német tájnyelvhez. Ami csak kicsit tér el attól, ahogy Németo. közepén beszélnek, az megint csak kicsit tér el attól, ahogy a svábok beszélnek, és az megint csak kicsit tért (most már eléggé eltér) attól, ahogy a svájciak.


Vagy: a portugál nyelv nagyon hasonlít a gallego-hoz, az meg a leónihoz, az meg a spanyol irodalmi nyelvhez (castellano), az meg a valenciaihoz, a valenciai hasonlít a katalánra, a katalán a provençal-ra, a provençal az észak-olasz nyelvjárásokra, amelyek megint hasonlítanak a toszkánra (amiből lett az irodalmi olasz).


A szomszédban mindig valami hasonló nyelvet beszéltek, aki átment a szomszéd faluba, az egy idő után belejött az ottani nyelvbe, ha még tovább ment, akkor a távolabbiba is belejött stb.


Tanult emberek régen (pl. a középkorban) nagyon sok nyelvet ismertek, azon belül sok nyelvjárást. Ha utaztak (és az utazások ritkák, lassúak és hosszúak voltak), megtanulták a helyi nyelveket.


Voltak aztán mindig is nemzetközileg használt nyelvek, pl. a késő ókorban a latin és koiné görög, vagy Afrika egyes részein a szuahéli. Ha valaki a középkorban megtanult latinul (és művelt embernek illett), akkor ha mondjuk valamiért meg kellett tanulnia angolul, akkor szerzett egy latin nyelven írt könyvet az angol nyelvről és megtanulhatta az angolt (mondjuk nem volt jellemző az angol ismerete a középkorban Anglián kívül).


Ha nagy különbség volt két nyelv között, pl. nagy birodalmak határán, akkor is előfordult, hogy ott már keveredés volt, és voltak kétnyelvű emberek, akik egyszerűen beletanultak mindkét nyelvbe. Ha valaki utazott, felfogadhatott egy ilyet tolmácsnak. Aztán az utazó hazatérve írhatott szótárat.


Idegen környékre vetődve az ember ugyanúgy tanul nyelvet, mint a gyerekek. Elég gyorsan lehet. Én emlékszem, hogy 10 éves koromban nyaraltam Finnországban, és egy hét után már vagy 20-30 finn szót ismertem, amikor visszajöttem. Egy tudatos, érett felnőtt ennél sokkal többre képes, és gyorsan beletanul a helyi nyelvbe.

2010. aug. 26. 02:34
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!