Miért mondják hogy a magyar nyelv a legszebb?

" a magyaroknak különös a gondolkodásmódjuk."

Ez biztos..,néha én is ledöbbenek,de manapság már semmin sem csodálkozom!:D

20:54

"Szerintem az anyanyelvünk meghatározza a gondolkodásunkat."

Divatos elmélet, ami mellett még soha senki nem tudott felhozni bizonyítékot. Szerintem ez az elképzelés hamis. Attól, hogy a házat house-nak hívom, nem fogok mást gondolni a házakról. Aki "in the house"-t mond, az egy az egyben azt gondolja, mint aki "a házban"-t mond. Semmi különbség a gondolkodásban.

"Nekem teljesen más dolgok jutnak eszembe ha angolul beszélek, és más ha magyarul."

NEKED igen. Mert az egyik az anyanyelved, a másik nem.

"egy amerikai mérföldben becsüli meg a távolságot, az európaiak meg kilométerben"

Vagyis ha az egyik három kilométerre becsüli a távolságot, akkor a másik ugyanazt két mérföldre - ennél egy kicsit többre számít az ember, ha olyan bombasztikus dolgokról hall, mint "eltérő gondolkodásmódok"...

"Vagy egyes törzseknek más a színskálájuk és nehezen különböztetik meg, például, a kék és a zöld színeket."

Színek megkülönböztetése nem "gondolkodás". Amúgy olvasd el az A rebours című regényt Huysmanstól, abban van egy hosszú rész csakis arról, hogy egy szobát hogyan rendeztek be, és meg van említve benne vagy száz szín. Egy átlagos mai olvasónak fogalma sincs, ezek milyen színek, de nem azért, mert "máshogy gondolkodik", hanem mert nem tudja ezeket a szavakat és kész.

"Olvastam már olyan külföldiek véleményét, akik megtanultak magyarul, hogy a magyaroknak különös a gondolkodásmódjuk."

Hülyeségeket beszéltek. Nagyon jól tudok angolul, elég jól németül, slamposan, de tűrhetően spanyolul, franciául. Ezek a nyelvek hangulatukban, stílusukban néha eltérnek. Egyvalamit nem vettem észre sosem: hogy a gondolkodásmódjuk eltérne.

"Divatos elmélet, ami mellett még soha senki nem tudott felhozni bizonyítékot. Szerintem ez az elképzelés hamis. Attól, hogy a házat house-nak hívom, nem fogok mást gondolni a házakról. Aki "in the house"-t mond, az egy az egyben azt gondolja, mint aki "a házban"-t mond. Semmi különbség a gondolkodásban.

"

Ez azért nem ilyen egyszerű. Kicsit messzebb kell menni, hogy lásd a különbségeket. Pl.: egy német vagy egy angol kiérdemli a pénzt (to earn money, Geld verdienen), mi meg KERESSÜK. :P

Aztán egy angol fejében ott van a folyamatos és egyszerű igeszemlélet. Ez is egy másfajta gondolkodást ad. A német meg mindent nemekben lát. Gondolj bele milyen egy német kisgyereknek, hogy az anyjára ugyanazzal a névmással utal vissza, mint a Napra vagy az ajtóra. Szerintem egy elég sajátos gondolkodást ad.

11:04

"egy német vagy egy angol kiérdemli a pénzt (to earn money, Geld verdienen), mi meg KERESSÜK."

Úgy látszik, hiába reménykedtem abban, hogy elhagyjuk az ovis szintet és nem kerül említésre egymilliárdodik alkalommal ez az állandóan előkotort Kosztolányi-tárca...

Persze a divatos magyarköpködésbe jól beleillik, most még ha kimaradt, akkor az jöhet, hogy Hungary=hungry, és akkor meg is van a teljes önostorozó közhelyarzenál.

"Aztán egy angol fejében ott van a folyamatos és egyszerű igeszemlélet."

Mint a magyar fejében, és az összes ember fejében. Ugyanis vannak folyamatos cselekvések, vannak megszakítottak, vannak egyszeriek, vannak szokásosak stb., ezt minden ember tudja, és minden nyelven ki lehet ezeket fejezni.

"A német meg mindent nemekben lát."

Nem lát semmit se nemekben. Tudja, hogy vannak der-szavak, das-szavak, die-szavak, és kész. Das Mädchen (a kislány, semleges nem, mert chen-re végződik. Egyszerű, buta nyelvtani szabály, amihez semmiféle "gondolkodásmód" nem kapcsolódik).

"Szerintem egy elég sajátos gondolkodást ad."

Ennek nagyon korlátozott a jelentősége. Most hirtelen az jut az eszembe, hogy az oroszban a holdat hímneműként és nőneműként is lehet kezelni (az egyik esetben meszjac, a másik esetben luna a neve). Az orosz költészetben amikor meszjacról van szó, akkor a felhőkön átsütő, sárgás, nagy, barátságos telihold a téma. A luna esetében viszont a hideg, tiszta éjszakában hófehéren világító holdról, a pusztító, őrületbe kergető, farkasordító holdról. Tehát a két szó hangzásvilágát és nemét ilyen módon kihasználták az orosz költők, néhányuk legalábbis. Ám ez semmivel sem ad többet egy nép "gondolkodásmódjához", mint pl. az a tény, hogy a magyarban van egy olyan szín, hogy "piros" és egy olyan is, hogy "vörös" - és a kettő közötti különbség nem annyira színben, mint költői tartalomban és mögöttes jelentésben nyilvánul meg, pl. a kommunista zászló vörös, sosem piros, a jelzőlámpa viszont piros, és a vörös lámpa egy teljesen más lámpa. Vagy az égitestekhez visszatérve, magyarul is lehet Vénuszt mondani, de Esthajnalcsillagot vagy hajnalcsillagot is. Más lesz a hangulata, aztán ennyi.

Annak, hogy a nap és az anya is nőnemű, kb. ugyanannyi a jelentősége egy német számára, mint a magyar nyelv analóg jelensége egy magyar számára, ti. hogy mondjuk a csapot és a papot (meg a napot) ugyanúgy ragozzuk.

A németben egyébként a der/die/das hatása nem az, hogy "nemekben" gondolkodnak (nemekben gondolkodnak a legkevésbé, amikor der/die/dast olvasnak), hanem az, hogy ezáltal marha hosszú mondatokat lehet írni, mert egy magyar vagy angol mondatban a harmadik vagy negyedik "amely" vagy "that" után az olvasó már elvesztené a fonalat, ezzel szemben a németnél "amely" helyett hol das lesz, hol die, hol der (vagy éppen: deren, dessen, wessen, jenes és ki tudja, még mi minden), és ha az olvasó beleütközik egy "dem"-be, akkor tudni fogja, hogy ez nem egy korábban megemlített die-szóra, hanem egy das- vagy der-szóra vonatkozik, és ez megkönnyíti neki a mondat megfejtését.

Következmény: egy klasszikus német értekező szövegben 1-2 oldal terjedelmű mondatok vannak. Ez lehetséges, hogy fejlesztette a németek rövidtávú memóriáját (nemkülönben az olyan mondatok, ahol ezer bővítmény után jön az állítmány, vagyis fél oldal szöveg után tudjuk meg, hogy miről szólt a mondat, vagy csak fél oldal után tudjuk meg a rég elhangzott ige igekötőjét). Ám gondolkodásMÓDokat ezek az apróságok sem jelölnek ki, csak mindenféle nehézségeket okoznak.

Ne haragudjatok, de ez nem igaz, hogy a magyar nyelv kifejezőbb, mint más nyelvek. És ezáltal nem is fejlettebb és persze nem is fejletlenebb egyik nyelvtől sem.

Nyelvészetet hallgatok, és a nyelvészet bevezető előadás anyagában már fekhívják a figyelmet arra, hogy nincsenek primitív nyelvek. Minden nyelven ki lehet fejezni mindent. (Asszem Kálmán László-Trón Viktor féle könyv...)

A másik meg hogy arra esetleg nem gondoltatok, hogy azért érzékelitek a magyart ,,kifejezőbb" nyelvnek a többinél, mert csak ezt ismeritek anyanyelvi szinten? Hiába tanultok angolt, németet, spanoylt, franciát stb., azokat soha nem fogjátok úgy ismerni, mint az anyanyelveteket!!! Emiatt pedig felesleges ilyen kijelentéseket tenni, hogy azért szép a magyar, mert annyira kifejező. Mindegyik nyelv az, az angol is, a német, az összes!!! Pl nézzétek ezt: A legtömörebb szó egy tűzföldi kifejezés: mamihlapinatapai

jelentése: "Egymásra néznek, és azt remélik, hogy a másik fog tenni valamit, amire mindkét fél vágyik, de egyik sem meri megtenni."

Na? És az angolnak is legalább annyi szinonímája van a gyalogolni szóra, mint a magyarnak, csak az átlag nyelvtanuló, középfokú nyelvvizsgával nem tudja ezeket... Egyébként pedig pl. az angol nyelv a világ egyik legnagyobb szókincsű nyelve, így egyből felvetődik a kérdés, hogy ha a magyar nyelvben mindenre van kifejezés, akkor az angolban a mindennél is többre? Na ne már...

"Mindegyik nyelv az, az angol is, a német, az összes!!!"

Magától értetődik, ugyanis minden nyelvet a Földön élő emberek beszélik, vagyis ugyanarra használják ugyanolyan lények kb. ugyanolyan problémákkal szembekerülve nap mint nap az összes nyelvet. Így a nyelvek pont ugyanolyan kifejezőek lesznek.

"A legtömörebb szó egy tűzföldi kifejezés: mamihlapinatapai"

Na ez viszont bulvár-ökörség. Próbáld meg tűzföldiül kifejezni azt, hogy "jogpozitivizmus". Vagy azt, hogy "záróirányú előfeszítés". Azt hiszem, fél oldalnyi szöveg lenne. A lényeg viszont az, hogy végül is ki lehetne valahogy fejezni.

"Egyébként pedig pl. az angol nyelv a világ egyik legnagyobb szókincsű nyelve"

Ez is kicsit bulvár. Az angol 1 milliós szókincse úgy keletkezik, hogy mindent, ami angol újságban megjelent valaha, azt angol szónak minősítenek. Angol szó az imbroglio, angol szó a Zeitgeist, angol szó a perestroika, a sadza, a msasa, a baobab, az indaba, a braai stb. Mivel az angol nyelvnek óriási sajtója van, ezért ennek megfelelően mindent magába olvaszt.

Különben ha az urbandictionary.comon lévő összes kifejezést az angol nyelv szókincséhez soroljuk, akkor rögtön 5 milliót ugrik az angol nyelv szókincse :)))

Egyébként meg az angolok szókincse ugyanúgy jó esetben 50-60 ezer passzív 20-30 ezer aktív, mint a magyaroknak, szlovákoknak vagy hottentottáknak.

Ezzel a tűzföldi kifejezéssel csak azt szerettem volna megmutatni, hogy más nyelvekben is vannak ugyanolyan ,,csodálatra méltó", érzékletes stb. kifejezések, mint amilyet egyesek a magyar nyelv sajátosságának tulajdonítank.

Amit mondtál, hogy tűzföldiül nem lehet kifejezni egy szóval mondjuk a jogpozitivizmust. Igen, ez valóban így van, azért nem, mert erre nekik az ottani társadalmi berendezkedésük miatt nem is volt szükségük. Tehát erre nincsen szavuk. De ettől még nem fejlettebb vagy fejletlenebb, felsőrendőbb, alsórendűbb, szebb, csúnyább a nyelvük, mint bármelyik más népé.

Szubjektíven persze lehet mondani, hogy nekem ez vagy az a nyelv jobban tetszik, szebben hangzik, jobban kötődöm hozzá (mivel anyanyelvem stb.). De a nyelvészet szempontjából - tehát tudományosan - ezeket nem jelenthetjük ki, hogy egyik vagy másik nyelv ,,jobb", mint a másik. Hiszen ha a beszélő a szándékát ki tudja fejezni, és meg tudja értetni magát egy másikkal, akkor az a nyelv betölti a funkcióját. Vagyis használható. És ennyi a lényeg. A többi pedig már szubjektív megítélés kérdése.

tegnap 11:04

Egy percig sem állítottam, hogy léteznek fejlettebb, jobb stb. nyelvek.

Arra akartam rámutatni, hogy teljesen mindegy, hogy valamit 1 vagy 3 szóval fejezünk ki, az ugyanúgy kifejezés lesz, és erre minden témában, minden tárgyban minden nyelv képes.

13:59

Én is pont ezt magyarázom. Hogy minden nyelven ki lehet fejezni mindent, maximum több szóval, körülírással stb.

Azért mondtam a fejltelent, meg alsóbbrendű-felsőbbrendűt, mert sokan azt mondják a magyar nyelvről, hogy csak a miénk lehet ennyire kifejező/gazdag stb., vagyis a többi nem ennyire ,,szép, értékes" mittudomén. Ezt nem te állítottad, hanem mások, és arra írtam.