Miért íródott sok ókori zsidó kézirat arámiul a héber helyett?

Mivel az arámok nagy területeken, szétszórtan éltek, ezért egységes kultúrát nem teremtettek. Sokszor nehéz megállapítani, hogy mi eredeti arám, s mi az, amit más népektől átvettek, ill. más népeknek átadtak. Nyelvük azonban túlélte politikai bukásukat, s a perzsa kortól a Közel-K nyelvévé lett. Jézus is arámul beszélt.

A babiloni fogság alatt ( 70 évig tartott) elfelejtették a hébert.

Nem "elfelejtették" a hébert, mivel a héber továbbra megmaradt, mint a liturgia nyelve. De mivel a babiloni fogság alatt az arámit kellett használniuk a hivatalos érintkezésben, lassanként elterjedt a zsidóság körében. Egyébként is, a beszélt nyelvek folyamatosan változnak, a beszélt héber is változott, és a babiloni fogság idejére valószínűleg már közelebb állt az arámihoz, mint az írások nyelvéhez, a klasszikus héberhez. Így az áttérés szinte magától értetődő volt, főleg mert akkorra már az egész közel-keleti térség közvetítő nyelve az arámi volt.

Ezt az arámi nyelvhasználatot erősen eltúlozzák. Mindössze a babiloni fogság alatt irt néhány irat van arámul. És az Izraelbe való hazatérés után mind a beszélt, mind az irodalmi nyelv visszatért a héberre. Hogy mást ne mondjak az Újszövetség sem arámul iródott.