A nyelvekben miért alakulnak ki dialektusok?

"Ha van egy irodalmi nyelv, amiből megtudhatjuk, hogy a szavak nyelvtanilag és fonetikailag hogyan helyesek"

Mert szerinted aki nyelvjárásban beszél, az nem jól tudja az anyanyelvét? Ez nem úgy történt, hogy adott volt egy irodalmi nyelv, amit mindenki beszélt, aztán elkezdtek attól eltérni. Az irodalmi nyelv úgy alakult ki, hogy kiemeltek egy nyelvjárást a sokból, ezesetben nyilván a Pest környékit, és az lett a standard. De ez nem azt jelenti, hogy csak a Pest környékiek és az ő dialektusukat beszélők tudnak jól magyarul. Az anyanyelvét mindenki tökéletesen beszéli.

"A műveltségnek is köze van hozzá?"

Nincs.

A második válaszoló egy két dologban elég tévesen nyilatkozott. Egy dialektus kialakulásában igenis szerepet játszik a műveltség és ezáltal a társadalmi hovatartozás is, azaz a diastratía (vertikális különbségek - azaz szociokulturális tényezők) és a diafasía (egy adott nyelv beszélői között felmerülő, egyénre lekerekített különbségek).

Ez alapján dialektusok a társadalmi különbségek, a földrajzi kiterjedés és az egyéni tényezők által létrejövő nyelvváltozat magyarán. Azt fontos megérteni, hogy először vannak dialektusok és utána van irodalmi nyelv, ami általában kiemeli a dialektusok közül azt, amelyiknek az adott történelmi időszakban a legfontosabb szerepe van, de ettől függetlenül az irodalmi nyelv nem lesz egyenlő azzal a dialektussal, mivel sok olyan szót, szerkezetet (legyenek azok metaforák, hasonlatok, etc.) használ, amik a beszélt nyelvben fellengzősnek hathatnak. Ezért is fontos megjegyezni, hogy az írott nyelv nem mérvadó és semmivel sem több a beszélt nyelvnél, annak ellenére, hogy sok preszkriptív nyelvész azt gondolja.

#2 vagyok

"Egy dialektus kialakulásában igenis szerepet játszik a műveltség"

Szerintem nyelvjárás alapján nem lehet műveltségi kategóriákat alkotni. Mi is nyelvjárásban beszélünk itthon, de amikor bemegyek a nagyvárosba egyetemre, akkor nyilván standard nyelvet használok.

Aki meghallana engem nyelvjárásban beszélni, esze ágába sem jutna, hogy netán egyetemista vagyok, és nem egy tanulatlan, műveletlen paraszt.

"az irodalmi nyelv nem lesz egyenlő azzal a dialektussal, mivel sok olyan szót, szerkezetet (legyenek azok metaforák, hasonlatok, etc.) használ, amik a beszélt nyelvben fellengzősnek hathatnak"

Én ezt eddig nem igazán tapasztaltam.

Kedves 2-es, ahogy látom nem nagyon tanultál nyelvészetet...

Először is, egy szóval sem említettem, hogy nyelvjárások alapján lehetne műveltségi kategóriákat létrehozni, éppen ellenkezőleg: a műveltség igenis fontos szerepet játszik a dialektális differenciálódásban, hisz, példának okáért egy kevésbé művelt ember feltehetőleg eltérő kiejtéssel, nyelvtanban való változtatásokkal és nagyonis különböző szókinccsel fog operálni az adott nyelven. Az, hogy te "nyelvjárásban beszélsz" (ami egyébként Magyarországon elég szűk fogalom, tekintve, hogy elég egységes nyelvről van szó és nem okoz nagyobb nehézséget két, különböző régióból származó embernek, hogy a másikat megértse), annak semmi köze az általam említett diasztratikus (társadalmi) és individuális különbségekhez, ez sokkal inkább egy földrajzi elhelyezkedésből adódó diatopia.

Hát érdekes, akkor számunkra nagyon is különböző fogalomnak számít az irodalmi nyelv. Az irodalmi nyelv az a fajta nyelvhasználat, amit, mint ahogy a neve is sugallja, leginkább az irodalomban használnak, de mindenekelőtt is írásos formában. Ez az irodalmi nyelv, például szépirodalmi művekben vagy versekben eléggé különböző a szóban minden nap használt nyelvtől (bár nem tudom, ezekszerint te lehet folyamatos metaforákkal, metonimiával és rímekkel fejezed ki magad:)) Amit szerettem volna, hogy ebből megragadjon az az, hogy az irodalmi és írott nyelv (maga a két fogalom sem teljesen ugyanaz) és a szóbeli, mindennapos nyelvhasználat is különböző, de a médiában, de egyébként a politikában vagy akármilyen más szférában, ami nem szervesen a mindennapi ember életének része, abban is egy, a köznapitól eltérő nyelvhasználattal találkozhatunk.

De, tanulok nyelvészetet is.

"egy kevésbé művelt ember feltehetőleg eltérő kiejtéssel, nyelvtanban való változtatásokkal és nagyonis különböző szókinccsel fog operálni az adott nyelven"

De mitől tér el a kiejtése egy kevésbé művelt embernek? Melyik nyelvtant változtatja meg?

Ez is a nyelvi diszkrimináció egyik formája. Aki dialektusban beszél, az "feltehetőleg" műveletlen vagy legalább is kevésbé művelt. És erre nem az a magyarázat, hogy megmértük a műveltségüket, és tényleg kevesebb, hanem szimplán annyi, hogy máshogy ejti ki a szavakat, meg más nyelvtani szabályokat használ, mint én, a művelt. Előző válaszodban írtad nagyon helyesen, hogy először volt sok nyelvjárás, és aztán lett csak irodalmi nyelv. Csak akkor azt nem értem, hogy miért kötöd a műveltség feltételezését egy kiragadott dialektushoz, minden más dialektusnál pedig szerinted "feltehetőleg" csekélyebb műveltségről, vagy talán még annyiról sincs szó.

"Az, hogy te "nyelvjárásban beszélsz" (ami egyébként Magyarországon elég szűk fogalom, tekintve, hogy elég egységes nyelvről van szó és nem okoz nagyobb nehézséget két, különböző régióból származó embernek, hogy a másikat megértse)"

Egyrészt a mi szempontunkból teljesen mindegy, hogy mennyire szűk fogalom. Másrészt ha két dialektus között akkora a szakadék, hogy a két beszélő nem érti meg egymást, akkor ott már nem két dialektusról, hanem két különböző nyelvről beszélünk.

"Ez az irodalmi nyelv, például szépirodalmi művekben vagy versekben eléggé különböző a szóban minden nap használt nyelvtől (bár nem tudom, ezekszerint te lehet folyamatos metaforákkal, metonimiával és rímekkel fejezed ki magad:)) "

Akkor most tegyünk különbséget irodalmi nyelv és költői nyelv között. Amiről te beszélsz (gyakori metaforák, rímek, stb.) az a költői nyelv, ami azt jelenti, hogy így csak a költészetben beszélünk (pontosabban írunk), vagy esetleg túl sok vodkanarancs után. Az irodalmi nyelv ezzel nem egyenlő. Az irodalmi nyelv az a nyelvhasználat, amely létrehozta az adott nyelvben a nyelvi standardizációt, és azt követően is a szinonímája maradt. A neve azért irodalmi nyelv, mert a könyveken keresztül terjedt (tehát nem csak a költészetről van szó - lévén nem csak a költészet tartozik bele a szépirodalomba), ugyanis az volt az egyetlen praktikus és hatékony eszköz a standardizációra, ha könyveken keresztül nyomjuk a standardnek szánt nyelvjárást.

"a médiában, de egyébként a politikában vagy akármilyen más szférában, ami nem szervesen a mindennapi ember életének része, abban is egy, a köznapitól eltérő nyelvhasználattal találkozhatunk."

Eltérni eltér, de ugyanúgy a standard nyelvváltozatot használják.

Ez a beszélgetés átment már abba a kategóriába, amikor támadásként veszel egy olyan dolgot, ami egyáltalán nem az. Semmiféle nyelvi diszkriminációról nem volt szó. Melyik mondatomban olvastad, hogy aki nyelvjárásban beszél az műveletlenebb? Amint már az előbb is elmondtad, amit te, laikusként nyelvjárásként értesz, az egy diatopikus különbség, azaz földrajzi/tájegységbeli, egy szóval sem kötöttem azt semmiféle műveltséghez. A diafoniába magába foglalható nyelvi különbségek viszont igenis szoros kapcsolatban állnak a műveltséggel és a társadalmi hovatartozással (diastratia). Ez egyáltalán nem zárja ki semmiképpen sem azt, hogy egy adott nyelvjárásból alakult ki az irodalmi nyelv (amivel kapcsolatban elég erős fogalomzavarod van, nem tudom elképzelni, hogy nyelvészetet tanulsz, de ha mégis, akkor nagyon nem maradt meg a lényege).

Nem, az irodalmi nyelv az nyelvi forma, amit manapság már szinte csak az irodalmi alkotások nyelvezeteire értünk ezáltal szinte önálló dialektusként is funkcionál. Mindjárt beillesztek neked egy linket, ami ugyanezt állítja (és annak ellenére, hogy Wikipédia cikk, most nem állít valótlant).

Az állításod második fele még messzebb áll a valóságtól... Pont hogy nem az irodalmi nyelv határozza meg egy nyelv sztenderd változatát. Ha ez így lenne még mindig klasszikus latint (amit egyébként valószínűleg sohasem beszéltek igazán) beszélnének az újlatin nyelveket beszélő emberek. Egy nyelvváltozat akkor lesz sztenderd, ha az adott típust sokan, valamint, ami nagyon fontos nagy presztízsű területeken beszélnek, azaz ezen nyelvjárásnak nagyobb hatása van, "többet nyom a latba". Na és ez az a nyelvezet, amiből sokszor az irodalmi nyelv is létrejön.

Harmadrészt, a nyelv-dialektus kérdés mindig is vitatott volt. Nagyon sok nyelv két dialektusa között elég nagy különbség van ahhoz, hogy esetenként a megértésben nehézséget okozzon, ettől függetlenül nem lesznek külön nyelvek.

Azt ajánlom, hogy ahelyett, hogy engem próbálsz lekezelő stílusban kioktatni arról, amivel már évek óta foglalkozok és tanulok nézz utána jobban a témának... A "nyelvi diszkrimináció" rész pedig egyenesen nevetségessé tette az egész szövegedet.