Az osztrák dialektusokat miért baromi nehéz megérteni?

A nyelvváltozatok szókincsben és artikulációban is eltérhetnek egymástól, sőt a beszéd gyorsasága is.

Ez így van a magyar nyelvben is. Meg kell szokni a székely, a csángó, palóc, a szabolcsi, az alföldi stb. tájnyelvet, hogy mindent megérts.

Mert technikailag az nem német nyelv. Pontosabban: Ausztriában két fő nyelvváltozatot beszélnek: az ausztriai németet, ami igazából csak pár szóban, meg némi kiejtésbeli különbségben tér el a "Hochdeutsch"-tól. (Pl. az "eu" betűkapcsolatot nem "ój"-nak, hanem "aj"-nak ejtik.) De! Ausztria nagy részén beszélik még a bajor nyelvet is, amit elég elnagyoltan nyelvjárásnak szoktak titulálni, holott az a bajor nyelvnek - ami mellesleg nagyon hasonlít a németre, és amit elsősorban Németország bajor területein beszélnek - egy ausztiai nyelvjárása. Igazából kicsit erőltetetten vannak meghúzva a nyelvek, és nyelvjárások közötti határok, és nekünk, magyaroknak ez eléggé furcsa lehet, főleg, hogy a bajor nyelvnek nincs államilag hivatalos státusza, de ha pl. megnézzük a svéd és a nyorvég (bokmål) nyelvet, gyakorlatilag olyan, mintha két nyelvjárás lenne. Holott két különböző nyelv. Vagy a csehet és a szlovákot. Ahhoz, hogy valamit külön nyelvnek nyilvánítsanak, nem kell, hogy gyökeresen eltérjenek. (És ez nem csak pusztán nyelvészeti, hanem politikai alapon is történik.)

De nem akaork sokat okoskodni: az a tipikus ausztiai tájszólás, amit pl. Burgenlandban használnak köznyelvi beszédben, az nem egyszerűen egy német nyelvjárás, hanem a bajor nyelv egyik dialektusa, a bajor nyelv pedig a német nyelvből származó, de attól elsősorban kiejtésben nagyon különböző nyelv.