Hogy lehet a vezér türk eredetű, ha a vezet meg szláv? Vagy fordítva.

A közel azonosan hangzó szavak nem feltétlen ugyanabból az alapszóból erednek.

De ettöl függetlenül tudnál valami forrást megadni a kérdésedben szereplö állításod alátámasztására? Ugyanis minden eddigi találat alapján a kettönek ugyanaz az eredete!

Idézet a magyar etimológiai szótárból:

vezér[1372 u.] Származékszó, töve, mely a vezetige alapszavául is szolgál, ősi, finnugor kori szó, a tőre vö. vezet. A szóvég -érnévszóképző, vö. füzér,tündér. Eredeti jelentésében katonai vezetőre vonatkozott, további használatai hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek. Származékaira vö. vezérel[1372 u.], vezérlés[1517], vezérlet[1757].

vezet[12. század vége] Ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel. A tőhöz vö. cseremisz wie-’vezet’, mordvin veta-, väte-’ugyanaz’, finn vetä-’húz’, észt veda-’vezet, húz, vonszol’. A finnugor alapalak *etä-’vezet, húz’ lehetett. Lehetséges távolabbi kapcsolataira vö. aveszta vad-, óegyházi szláv vesti: ’vezet; házasságot köt’. A magyar vezetszóvége -tműveltető képző, vö. tilt. Ugyanezen ősi szótő névszói származéka vezérszavunk. A vezetszármazékaira vö. vezető[1395 k.], vezeték[1510 k.].

A helyzet az, hogy se türk, se szláv szó, mindegyik magyar, mert germán szavak.

Az alapja az ész, a germán wid, wis, ebből lesz amúgy a Witz is, ami viszont már jövevény, mint vicc.

Az indogermán ueid-ből ered a germán wis, és wid, a wi összeolvad hosszú é-vé, és így lesz az ész, ami az észlelés.

Ebből lesz a germán wisida, mint vezet, vezeda, vezető, a weisen szó, illetve a Weiser, ami t-vel annyit tesz mint észt tesz.

Se nem finnugor, se nem szláv, se nem türk, hanem magyar szavak, mert germánok. Az ész és a vezet nagyon fontos szavak, mert a vezet azt jelenti, hogy észt tesz, ebből ered a vita szó is, ami a germán vita, tehát észleltetés.Az ész(wis) párja a vita.

Esetleg ebből jön még a vezekel, hisz a germán weitan szó azt is jelenti, hogy vezekelni.

A szlávban vagy az uegh gyökből egy viziti szó, de ez lehet a finnugor nyelvekben benne, vagy egy másik gyökből a szó, de a magyarban, a magyar, germagyar nyelv rendszere alapján az ész a germán wis, és ebből ausatívképzővel jön a vezet, majd er-es képzővel a vezér.

A germagyarban az uegh gyökből az evickél jön(germán widze), illetve az üget, meg az út, de az egy jövevényszó.

Az érdekesség, hogy a ratio a germagyar rend ra rá gyökből, mint rám, rege, arány, míg az ész az észlelés, tehát máshogy van.

Ha azt mondod, hogy ratio, akkor azt, hogy rend, ha észt mondasz akkor meg észlelést.

Ez a két entitás, a rend és az ész, a rátevés egymást egészíti ki, de felettük áll Kirgen, a magyar nyelv Asja, szellemje, mondhatni Istene.

A fegyver(árja veader, de prtogermán) az üt gyökből ered, amikor megismerkedsz vele ez egy olyan apriori, ami egyben aposteriori, tehát észlelés után jött létre, de egyben neked apriori.

Az akarat(progermán szó lehet, görög ekón, árja wak, was), Kirgen akarja, ami egy belső szükségszerűség és természeti, mert egyhangben van az akar a természettel, a gyököt, ami az üt, ráhúzza a tárgyra, a tárgy perspektívájára, hisz az üt csak egy perpektívája, de Kirgen akarja, ami a természettel egy, azt akarja, hogy ez a perspektíva jelenjen meg.

A fegyver szóban, tehát már benne van(immanensen) az észlelés és az akarat, nem lehet mást akarni, mint a fegyvert,mert egy akrati és észlelési ügy.

Ez a helyes akarfilozófia( a német Wille-vel dolgozik, ami láci, a magyar akarral, ezért megérti), illetve helyes nyelvi vagy törzsi fordulat, illetve helyes immanenzfilozófia.