Mit gondoltok arról, hogy az e-mailt le lehet úgy is írni, hogy ímél?

Szerintem egy angol szót "bénán" hangzik az angol kiejtése szerinte "magyarítani", és nem is igazi magyar megfelelője. Ha célszerűen lehet neki adni magyar kifejezést, akkor az rendben van. De angol hangzást írni le magyarul az idétlen.

Vagy legyen igazi magyar megnevezése, vagy maradhat az angol, amit úgyis ismer mindenki. Miért ne mondhatnánk angolul? Eddig is működött.

A személynevek valóban mások, de akkor is ugyanaz a szisztéma lenne, vagyis a példákból látható az angol kiejtés magyar nyelvbe felvétele.

Szóval vagy legyen magyar szó rá, vagy maradjon az eredeti amit mindenki ismer és meg is szoktuk. Angol kiejtés magyar kiírásától még nem lesz magyar szó, csak erőlködés szagú...

Ami engem illet megszüntetném a magyarra lefordított történelmi személyneveket is. Az is értelmetlen, sőt még illetlen is, mert az illetőt nem úgy hívták. Így Verne Gyula nem létezett, se Kolumbusz Kristóf sem létezett. Személyek nevét is badarság lefordítani, és nem is szoktuk. És bizony más az, ha van magyar megfelelője egy-egy angol, stb keresztnévnek, de azt mi magyarok adhatjuk a gyermekeinknek, viszont ettől egy angol illetőt még nem úgy hívnak ami keresztnevének a magyar megfelelője.

A történelem könyvekben is törölni kellene az átnevezett személyneveket. Így, egyszerűen, törölni. Embereket úgy hívunk, ahogy magukat is hívják/hívták és amit születésükkor kaptak, nem átnevezzük. A magyar megfelelője sem az illető neve.

Született olyan személy, hogy Jules Verne és Christopher Columbus, és sosem élt olyan személy akit Verne Gyulának hívtak, és olyan sem akit Kolumbusz Kristófnak hívtak.

Vagy akkor az összes személynevet egységesen kellene "átkeresztelni" magyar megfelelőire, kezdve az amerikai elnököktől, feltalálókon át a színészekig. Szerintem nevetséges lenne.

Szóval a meglátásom az, hogy egy angol kiejtést leírva magyar hangzással még nem lesz magyar szó, csak erőlködés... Valamint személynevet sem írunk át, még a magyar megfelelőjére sem, mert nem azt a nevet kapta az illető, nem az az anyakönyvi neve, nem az a születési neve.