Milyen érvek szólnak amellett, hogy a magyar nyelv finnugor eredete kamu?

10. Teljesen mindegy, hogy akkor lettek újravizsgálva amikor nem voltunk szabad ország (amúgy nem csak akkor), ugyanis leírtam, hogy Amerikától Japánig vizsgálták ezt, nem csak itt. A finneknek ez ugyanúgy vizsgálatok tárgya volt. Tehát nem csak Magyarországon vizsgálták újra ezeket a dolgokat, ez függetlenné teszi ezt bármely magyar politikai helyzettől. Pontosan emiatt nem jöhet szóba a politikai elfogultság, ugyanis akik ezt átvizsgáltak, azokat a szakmai értékrenden kívül semmi más nem hajtotta. Ezért maradhattak objektívek.

Az Urál - Altáji (a finnugor és a török nyelveket is magábafoglaló óriásnyelvcsalád) elmélete igaz, hogy sokáig téma volt, és személyesen nem vetem teljesen el, de a lapba is amit linkeltél le van írva, hogy ez leginkább csak egy hipotézis. Beszéltem nemrég egy nyelvésszel, azt mondta, hogy a jelenlegi álláspont szerint nem, hogy az urál-altáji, de az altájiban lévő többi nyelvcsalád egymással való kapcsolata sem elfogadott. Ugyanis ezeknek a nyelvcsaládoknak ismertek régebbi formáik is, és minél régebbi a forma, annál inkább külömböznek egymástól. Ez arra enged következtetni, hogy a hasonlóságok inkább az együttélés során alakultak ki, amit nem nehéz elképzelni, tudva, hogy az Eurázsiai Sztyeppe gyorsan mozgó népek olvasztótégelye volt. Nem mondom, hogy nincs benne valami, de azért érdemes helyén kezelni a dolgokat. További vizsgálatok történhetnek, de azok sem cáfolni, hanem legfeljebb kiegészíteni fogják a fu. elméletet. Például a baszkot is érdemes lenne vizsgálni, ugyanúgy toldalékoló, ugyanúgy elszigetelt és habár több esetről nem hallottam, aki igen arra kiváncsi lennék, de a régi baszkban a vizet "iz" - nek mondták.

#10 Csak feltevés volt, nem mondom, hogy tényleg így van. Viszont az ősember a kezdetek kezdetén még nem tudott beszélni, az nem alakult ki azonnal az emberré válással.

#11 Ha csak szavak szintjén lenne hasonlóság a két nyelvcsalád között, az kialakulhatott volna együtt éléssel. Viszont amiket én említettem, azok főleg nyelvtani példák, márpedig a nyelvtan nem szokott csak úgy megváltozni. A magyar éppen jó példa erre: nagyon sok német vagy szláv jövevényszavunk van, de a nyelvtanunk a mai napig teljesen más, mint bármelyik szomszédos népé.

A baszk nyelvet szerintem is érdemes lenne vizsgálni, de még akár a japánt is. Nyilván nem bizonyíték, csak érdekesség, de a honfoglalás utáni évszázadokban nagyon sok magánhangzó kiesett a magyar szavakból; az akkori magyar nyelvben csak elvétve fordult elő két mássalhangzó egymás után, és minden szó magánhangzóra végződött (lásd: "Feheruaru rea meneu hodu utu rea", mai nyelven: "Fehérvárra menő hadútra"). Ha megfigyeled, a japánra is igaz ez.

A teljesség igénye nélkül, nyelvészek tollából, magyarul:

[link]

[link]

Angolul:

[link]

[link]

Először egyébként bizonyítani kellene a nyelv finnugor eredetét (ez az elmélet megszületése óta sem sikerült a finnugor elmélet híveinek), mivel a bizonyítás terhe mindig azé, aki állít valamit. És csak utána kellene a másik oldalnak megcáfolnia azt. Ott már eleve baj van, hogy a többség (még a nyelvészek között sem) nincs tisztában a ROKONSÁG és az EREDET (vagy akár a gyökerek) fogalma közötti alapvető különbségekkel. Meg azzal sem, hogy mire alkalmasak az összehasonlító nyelvtudomány módszerei és mire nem. Sokszor a még a NYELV rokonságát is összemossák a NÉP eredetével (többek között NAT-os, így pl. a Herber Attila féle történelemkönyvben is, amely szerint a magyar NÉP lenne finnugor SZÁRMAZÁSÚ, ami duplán nem igaz). Vagy amikor finnugor népekről beszélnek finnugor(nak tartott) nyelvű népek helyett. Pedig fontos különbség ám ez... Arató István kiválóan összefoglalta az ezzel kapcsolatos tévhiteket, reagálva a nyest nevű blog egyik propagandacikkére (a dőlt betűs sorok a nyest cikkéből vett idézetek):

[link]

Nyelvünk finnugornak tartott nyelvekkel való rokonsága igen valószínű. Tény viszont, hogy a (finnugor eredetűnek tartott) alapszókincs legnagyobb része és a nyelvtan pl. az altaji nyelvekkel is ROKONítható:

[link]

A fenti Wikipedia-oldalon minden egyes szónál meg van adva a releváns etimológiai szótár linkje is.

Ez azonban nem jelenti automatikusan az adott szavaknak sem a finnugor, sem török EREDETét (a nyelv finnugor eredetét meg végképp nem). A rokoníthatóságra ugyan magyarázatot kell adnunk, és ha kizártunk minden más lehetőséget (szóátvételt vagy a (szintén csak hipotetikus) „finnugor kornál” korábbi, közös eredetet), csak akkor beszélhetnénk ezen szavak (és akkor is csak a szavak és nem maga a nyelv) „finnugor eredetéről”, de ez akkor is csak feltételezés lenne, hiszen ezen szavak eredetének írásos nyoma nem maradt fenn. A szavak eredete csak azoknál a szavaknál ismert, amelyek magyar nyelvbe kerülésének időpontja pontosan dokumentálható, tehát nagyjából az elmúlt 500 évben történt. Ezeknek meg a nyelvrokonság szempontjából nincs jelentősége.

Annyit lehetne mondani, hogy a finnugorral rokonítható szavak valószínűleg az ősnyelv maradványai (az ősnyelvnek adhatunk nevet, azonban ennek minimum az uráli és az altaji nyelvek közös ősnyelvének kell lennie (mint láttuk a példákból), hozzávéve esetleg másokat is). Innentől pedig nem mondhatjuk ezen szavakat SEM FINNUGOR, SEM TÖRÖK EREDETŰnek. Egyszerűbb lenne csak rokonságról beszélni, mert azt (az eredettel ellentétben) a nyelvtudomány módszereivel még akár igazolni is lehet. A rokonság kizárólagosságát viszont ugyanezekkel a módszerekkel meg lehet cáfolni, innentől finnugor eredetről sincs értelme beszéni. Meg valószínűleg a nyelvcsaládok sem jelentenek valós leszármazási viszonyt (ellentétben mondjuk a biológiai rendszertannal), használatuk inkább csak kényelmi szempontokat szolgál. Tehát amit a 11-es válaszban az altaji nyelvcsaládról olvashatunk (jelesül az egyes kategóriák megkérdőjelezhető validitása és a köztük való kapcsolat vitathatósága), az magára a modellre, és így az uráli családra is ugyanúgy érvényes.

Utóbbi kapcsán szintén hasznos olvasnivalók lehetnek az alábbiak is, a családfamodellről és annak alkalmazhatóságáról általában (szintén nyelvészek tollából):

[link]

[link]

[link]

#12: Ez igazából attól függ hogy honnantól számítod az emberré válást. Az australopithecus jó eséllyel tényleg nem tudott beszélni, de a késői homo erectus oknál ez már sanszos. Mire megjelent a homo sapiens sapiens(az anatómiailag modern ember) már tudnia kellett beszélnie.

Ha ez nem így lett volna akkor valószínűleg lehetne találni Afrikában vagy Új-Guineában itt-ott amott olyan törzseket akik nem beszéddel kommunikálnak(hanem mondjuk testbeszéddel meg csimpánzéhoz hasonló makogással).

A baszk nyelvet szerintem is érdemes vizsgálni, hallottam elméleteket miszerint az észak-kelet kaukázusi nyelvekkel(csecsen, ingus, avar meg még millió más nyelv) kis mértékben rokonítható.

A magyarok és kelták viszonya is érdekes lehet, de nem a nyelv miatt, hanem kulturális és genetikai szálak nagyon halványan utalnak rá, hogy a két népnek valamikor talán köze lehetett egymáshoz(a kelták is keletről jöttek ugye... ).

A tudomány nem hit kérdése. A finnugor nyelvcsalád létezik, a tudósok 150 évig vitatkoztak a rokonságon és az eredeten és végül a rokonság nyert. Azóta ez tudományos körökben elfogadott. Az hogy nekünk ez nem megfelelő az már a mi bajunk.

Ha valaki utánanéz egy picit, akkor azt is láthatja, hogy a nyelvcsaládokat a két szélső (egymástól legtávolabb lévő) nyelv alapján nevezik el. Mivel a magyaroknak valami rejtélyes okból nem volt megfelelő a finn rokonnyelvnek, ezért megakadályozták, hogy a nyelvcsaládot finnmagyarnak nevezzék el és inkább kitalálták az ugor népet (ami egyébként feltehetőleg nem létezett soha). Olyan ez kb mint LEvédia, ami feltehetőleg szintén nem létezett, csak a történetíróknál.

De van ettől nagyobb probléma is. Ha megnézzük a magyarok genetikai hátterét jelenleg, akkor az látható, hogy a magyarok európaiak, ha meg népcsoport rokonságot keresünk akkor sem jó a helyzet, mert a legközelebbi rokonaink a szlovákok és az osztrákok. Véletlenül sem a törökök vagy a székelyek.

Szóval a világ változik és ha valaki nem akarja elfogadni a tényeket, akkor csak magát hozza nehezebb helyzetbe, a világ ettől nem fog megváltozni. A tudományban pontosan az a szép, hogy magasról tesz a rasszizmusra vagy a fajgyűlületre, csak a tényeket viszgálja.

A magyar nyelv finnugor eredete nem, csak a (mai) magyar nép finnugor eredete az. Valószínűleg a már a magyarok bejövetele előtt itt lakó európai származású népek átvették a magyarok nyelvét és ezért beszélünk ma mi magyarul, nem azért mert genetikailag finnugorok vagyunk. Ez a nyelvcsere történhetett a gyéren dokumentált 10. század során, a lehetséges okai az alábbiak:

-a rendszeres zsákmányszerző hadjáratok és nagyarányú mozgékonyságuk következtében a magyarok a Kárpát-medencei kereskedelem irányítóivá váltak, a helyi lakosok pedig kénytelenek voltak megtanulni a nyelvüket, illetve jó eséllyel sokan csatlakoztak is hozzájuk a gazdagság reményében

-a Kárpát-medence nem állt szervezett állam uralma alatt abban az időben, ráadásul többféle nyelvű lakosok éltek a területen tehát az identitásuk nagyon gyenge volt és könnyen nyelvet cseréltek

De történhetett az államalapítás után is, amikor úgymond egy politikai keret formálódott a Kárpát-medence lakói köré és mivelva magyarok el akarták kerülni mind a Német-római Birodalom, mind Bizánc túlzott térnyerését, ezért a lakosokat a magyar nyelv használatára kötelezték, hogy ezzel is kihangsúlyozzák a magyar királyság függetlenségét

A finnugor elmélet egy baromság!

Hunor Magor két testvér!

Mátyás királyt még az olasz krónikás ok,Szkíta királyként jegyezték föl.

A Britannica Enciklopédia meg azt írja,hogy a tönköly búzát 12000 évvel ezelőtt nemesitették ki,az ősbúzából a cirokból.

De ajánlom Kiss Dénestől a magyar nyelv eredete című riportot a youtube csatornákon