Miért van az, hogy ha valaki megtámadja a magyar nyelv finnugor eredetét, valahogy nem képes vagy hajlandó érvényes alternatívát felmutatni?

Azért támadja a magyar-finnugor NYELV rokonságot, mert keveri a 'rokonsággal'.

A törökök anno 150 évet vendégeskedtek nálunk, sok szavuk átkerült nyelvünkbe (ugyanez vonatkozik a németekre, szlávokra), mégsem rokonaink.

Bár már régi a kérdés, és születtek nagyon jó válaszok is, én azért hozzászólnék még.

A kérdésed állító kérdés (ráadásul az alapállítása hamis, mivel a vitatók általában képesek és hajlansóak alternatívát felmutatni, nem is egyet), így nem lehet rá egyszerűen válaszolni. Sokszor fel is használja ezt érvként a finnugor oldal, hogy lám, az alternatívok még egymással sem tudnak „megegyezni”.

Az alternatív elméletek és a mellettük szóló érvek itt vannak tömören összefoglalva:

[link]

Egyébként a tudományos elméleteket nem támadni, hanem vitatni szokás. Ehhez tudományos érvek kellenek, különben az illető nem vitázik, csak vitatkozik. A „támadás” sokkal inkább azokra jellemző, akik érvek nélkül próbálják másokra erőltetni a tudomány módszereivel és eredményeivel összeférhetelten dogmáikat. És bizony ezen jelenséget a finnugor oldal részéről is gyakran látjuk, mikor „érveléstechnikájuk” és „vitakultúrájuk” is hagy némi kívánnivalót maga után. Arató István írt erről kiváló cikket:

[link]

Egyébként a magyar nyelv finnugor EREDETe nincs bizonyítva, soha nem is volt (szemben a ROKONSÁGgal). Egy banális példát mondva: az unokatestvéred a rokonod, és közös eredetűek vagytok, de te nem az unokatestvéredtől eredsz. A közös ősszülő (jelen esetben a nagyszülő) szintjéig persze vissza lehet menni, de valószínűleg őket nem rólad vagy az unokatestvéredről kellene elnevezni visszamenőleg, mivel lehet, hogy nekik más családnevük volt, és az is lehet, hogy van még 5-6 másik unokájuk is, akikkel te és az unokatestvéred egymással hasonló rokonsági fokon álltok.

Annak bizonyításához, hogy a magyar nyelv finnugor EREDETŰ, azt kellene bizonyítani, hogy a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak alapvetőbbek, mint pl. az altaji nyelvekkel rokonítható szavak, továbbá azt is, hogy a finnugor nyelvek között több nyelvtani párhuzam van, mint pl. a finnugor és altajinak besorolt nyelvek között. Ezt soha senki nem bizonyította be, ezzel szemben, amikor érvelni próbálnak meleltte, a legtöbb érvük könnyen cáfolható.

Az uráli és altaji nyelvek közötti nyelvtani párhuzamokról:

[link]

A közös alapszókincsről:

[link]

Gyakorlatilag minden finnugor EREDETŰnek tartott szó szabályosan megfelelő párhuzamai megvannak valamely altaji nyelvben is. Ez a 2 nyelvcsalád ROKONSÁGára és közös eredetére utal. A finnugor eredet bizonyításához pedig az kellene (de az altaji nyelvekkel való rokonságot természetesen az sem zárná ki), hogy találjuk egy réteget (lehetőleg az alapszókincsben), amely már nem közös az altaji nyelvekkel, a finnugor nyelvekkel viszont még igen, és ez arra utalna, hogy a finnugor nyelvek később váltak volna el egymástól, mint az altaji nyelvektől. Ilyen réteg azonban nincs. Innentől a finnugor eredet nem bizonyítható, sőt, inkább elvetendő. A rokonság viszont önmagában az alapszókincs rokon szavaival bizonyítható, szemben az eredettel.

A finnugor elmélet amúgy is sok sebből vérzik:

[link]

Egy hipotézis elvetéséhez egyébként sem szükséges egy másik „alternatíva”. A tudományban nullhipotézis és az alternatív hipotézis között mindössze annyi a különbség, hogy az egyik pl. azt mondja, hogy a magyar nyelv nem finnugor eredetű (és ehhez nem kell megmondania, hogy milyen más lehetőség van), a másik pedig azt mondja, hogy finnugor eredetű. És az érvek tudományos erejét megvizsgálva, lehetőleg statisztika alkalmazásával kell döntetnünk arról, hogy a null- és az alternatív hipotézis közül melyiket fogadjuk el.

Egyéb kritikák a finnugor elmélettel szemben a nyelvész szemével: [link]

Az eredet és a rokonság kapcsán Szilágyi N. Sándor cikkét is ajánlom: [link]

Rengeteg alternatíva van.

1. Vannak, akik (az összehasonlító nyelvtudomány elfogadott módszereit alkalmazva!) különféle ősnyevi korszakokat különböztetnek meg: a legrégebbi a proto-humán-nyelv (mint minden nyelv közös ősnyelve), ennél szűkabb a boreális ősnyelv, majd a nosztratikus, majd az eurázsiai (az uráli-altaji és indo-európai kategóriába sorolt nyelvek közös ősnyelve (alapnyelve)). Vannak, akik nem látják bizonyítottnak, hogy a magyar nyelv a többi, uráliként besorolt nyelvhez közelebb állna, mint más kategóriába sorolt nyelvekkel (pl. altaji nyelvek). A személyes névmások (a legalapvetőbb szókincsréteg), valamint az alapszókincs egy része pl. közös ezekben a nyelvekben. Az uráli vagy finnugor eredetűnek tartott szavak szintén, innentől nem is lehetnek uráli vagy finnugor eredetűek, mivel egy ezeknél jóval tágabb csoporttal is rokonságot mutatnak.

2. A gyöknyelvészet (amelynek módszertana teljesen más, mint az összehasonlító nyelvtudományé) szerint a magyar nyelv ősi gyökökből képezhető szóbokrokra épül, és ezek rokonok más gyöknyelvek gyökeivel. A 19. században megjelent már az irányzat, a Czuczor-Fogarasi-féle szótárral, mai képviselő pedig pl. Krizsa Katalin és Marácz László. A gyöknyelvészet végkövetkeztetése lényegében megegyezik az összehasonlító nyelvtudomány módszereivel dolgozó ősnyelvkutatókéval. Ha 2 módszer ugyanarra az eredményre vezet, az mindenképpen figyelemre méltó.

3. Mások ennél szűkebb körben vizsgálódnak, és a magyar és a török nyelvek közötti (a szokásos magyarázaton, a jövevényszavakon nyilvánvalóan túlmutató) párhuzamokat huzamosabb együttéléssel és a magyar, valamint török nyelvek keveredésével magyarázzák. Magyar-török kétnyelvűség elmélete, legismertebb képviselője Sándor Klára (bár ő a finnugor eredetet igaznak tartja, és a keveredét a finnugor kornál későbbre teszi).

4. A tájékozatlan laikus számára elsőre nevetségesnek tűnő magyar-sumer, magyar-egyiptomi, magyar-japán, magyar-kínai, stb. nyelvrokonság elméletei szintén jól magyarázhatók azzal, hogy ezeknek a nyelve is valószínűleg visszavezethetőek egy valamikori magyarral közös alapnyelvre (ősnyelvre), pl. nosztratikus. És lám, máris feloldódtak az alternatívák közötti látszólagops ellentmondások, és talán mégsem hülye az, aki a sumer-magyar nyelvrokonság kérdéseit meri feszegetni...

Összefoglalva tehát egyrészt a finnugor eredet nincs bizonyítva (szemben a rokonsággal), így nem szükséges alternatíva ahhoz, hogy elvessük. Másrészt van rengeteg alternatíva, és ezek legtöbbje nyelvészetileg jobban meg is állja a helyét, mint a finnugor eredet. A kérdésed pedig értelmetlen, mivel a finnugor eredet legtöbb vitatója igenis képes és hajlandó is jobb alternatívát felmutatni.