Zavar, hogy ha bajba kerülnél az utcán (pl megtámadnak, beléd kötnek), akkor a többi embert nem érdekli és nem segít? Szerinted ez így normális?

Anyukám mesélte,hogy az egyszer utcán munkába menet lement a vércukra,rosszul lett.Először dölöngélt,aztán összeesett.Egy ember ment oda hozzá,az is csak azért hogy azt mondja:"Mi van fiatalasszony,korán reggel részeg?haha"

Azt mondták,hogy ez a jelenség azért van(hogy nem segítenek ha sokan vannak)mert nagy tömegben szétoszlik a felelősség,mindenki másra hárít

Volt egyszer egy kísérlet,hogy nagy emberforgalmú helyen azt vizsgálták,mennyi idő alatt segítenek egy beteg emberen.Egy normálisan kinéző ember "összeesett" és azt hiszem 8 perc után volt az első hívás a mentőknek.Szóval ez idő alatt 100ból egy embernek jutott eszébe,hogy hívjon egy mentőt,láthatóan rosszullevő emberhez

Tetszik a kérdés, remélem még aktuális.

Nagyon zavar ez a dolog, és teljesen jól látod a helyzetet. Nekem még 12 évesen volt ilyen, hogy szálltam fel a buszra a leghátsó ajtón, előttem az emberek nem akartak beljebb húzódni, ezért úgy csukódott be az ajtó, hogy a táskám kint maradt. A vállam és a táskám között volt az ajtó. Az emberek mit csináltak? Semmit, csak néztek. Én kértem meg az előttem lévő csajt, hogy legalább a leszállásjelzőt nyomja már meg, hogy a következő megállónál leszállhassak.

Hazajöttem, meséltem édesapámnak, akivel erre bementünk a volántelepre, és elmagyaráztuk, hogy ez történt, és megkérdeztük, hogy hogy lehet ez. Előkerült a sofőr, és a volántelep igazgatója. Azt mondták, hogy ez hülyeség amit beszélek, mert az ajtó nem tud úgy becsukódni úgy, hogy közte van valami. Ekkor ezt úgy szemléltette nekem, hogy hozott egy öntözőkannát, és megpróbálta becsukni az ajtóval. Tény, hogy a vasból lévő kannát nem csukta össze, hanem félúton megállt az ajtó, és azt mondták akkor is ez történik, ha egy hátizsáknak a két pántja szorul össze.

Másik történet nem velem történt, hanem haverommal. Megverték a cigányok. Nem kell gondolom ezt bemutatni, tudjátok hogy hogy történik egy ilyen. Jönnek hatan, kettő üti, a harmadik a táskájában turkált közben(!), a többi három meg várt, hogyha netán a haver visszaütne, akkor ők is becsatlakoznak. A haverjaim ketten voltak ott, egyik akit vertek, a másik bement a suli udvarra segítségért, mert ez a suli előtt volt. Megverték a gyereket, senki az utcán nem csinált semmit, pedig rengetegen látták. Utána elindultak a sétáló utcán vérző orral (a másikat nem bántották), és ekkor találkoztak velem. Senkit az utcán nem érdekelt, hogy miért vérzik az orra, miért remeg, stb. Nem merték feljelenteni végül a cigányokat, mert féltek, hogy megint negyvenen jönnek ellenük.

Nem történt velem sok érdekes dolog, de akárhányszor segítségre szorultam, nem számíthattam az emberekre. Ilyenek mint például, hogy elestem a biciklivel, és kiröhögtek, ez a jellemző az emberekre.

Egyszer történt egy olyan velem, hogy mentem az utcán, megláttam hogy egy turistacsoportból egy öregember elesett. Az utca másik végéből elkezdtem rohanni, hogy segíthessek, mert az egész csoport öregekből állt, gondoltam hátha segítségre szorulnak. Mire odaértem, ők néztek engem hülyének(!) tekintetükből azt olvastam le, hogy mi a f*szt keresek én itt.