Szereted Budapestet?

Én Budapesten születtem, 31 éves koromig éltem ott a belvárosban, vagy ahhoz közel. Voltam futár is, azaz ismerem jól Budapestet. Azt hittem ez egy szuper hely, és mindig itt fogok élni. Aztán a család vidékre költözött, én velük tartottam, mert pont egy olyan lánnyal jöttem össze, aki ezt akarta szintén.

Nos itt fát kell vágni, marha messze a kocsma, és bezár, 11 diplomás van csak a faluban velünk együtt, ám ha most Budapestre kell mennem, elfog a félelem. Mára a szememben ijesztő, veszélyes és élhetetlenné vált a város, amit egykor védtem, és szerettem. Azt az élményt, hogy nincs kerítésünk, hogy benne hagyhatod a kulcsot a kocsiban, hogy bármikor bárhova elmehetsz egyedül, mert tudod, hogy max egy szarvas lesz a legijesztőbb élőlény sétád során, nos azt nem tudja ellensúlyozni a Budös, mocskos város...persze mikor születtem, nem ilyen volt Budapest, akkor az iskolába minden pajtásom egyedül ment, a játszótérre egyedül mentünk ki, és tudtuk, hogy villany gyújtáskor illik hazamenni. Ma elengednéd a másodikos gyerekedet egyedül a suliba? Akkor vajon mennyire élhető a város?

13-as válaszoló vagyok. Azt én se mondanám, hogy Budapest valami marha élhető város lenne (Varsó például sokkal élhetőbb), a közlekedés pocsék, sok a rosszarcú ember, mocsok van, bűz van, a zöldterületek elhanyagoltak stb. Viszont ha felemelt fejjel járom végig a belvárost, épp csak a nyálam nem folyik attól a sok szépségtől és művészettől, amit látok - csak nem a járdát kell nézni, hanem két méterrel fölé :D

Ráadásul az említett negatívumok minden milliós nagyváros közös betegsége, nem pedig valamiféle helyi sajátosság.