Mi a baj a németekkel (vagy az országukkal)?

Objektíve semmi baj nincs velük. Szubjektíve van, aki kedveli őket, van (pl. én), aki utálja, van, akinek közömbösek.

"Sokan eljönnek onnan, mert nem bírják megszokni a németeket, a viselkedésüket, a kultúrájukat."

Az esetek legnagyobb részében a bevándorlók nem tudják megszokni a fogadó országot és csak átmenetileg, pénzkeresés céljából költöznek külföldre.

"Vagy milyenek a németek, hogy sok ember futva menekül az országukból?"

A sztereotípia szerint nagyon szeretik a rendet és fegyelmet, nyugodtan és higgadtan viselkednek, amivel a fejükben kavargó káoszt ellensúlyozzák (fordítva, mint a franciák, akik rendetlenek és kicsit koszosak, de a fejükben rend van). Fogékonyak a szellemi tevékenységre (tudomány, filozófia, komolyzene, irodalom).

Kifelé és nyilvánosan udvariasak és barátságosak, a hátad mögött alsóbbrendű féregnek tartanak, ha külföldi vagy.

A mai németek a demokrácia és az emberi jogok bajnokai, de ha eleget isznak, rögtön rágyújtanak egy náci dalra.

Tudományos megközelítésben a németek átlagosan extrovertáltak, barátságosságuk/együttműködésük mélyen a világátlag alatti, lelkiismeretességük szintén alacsony, érzelmi stabilitásuk átlagos, nyitottságuk átlag alatti.

Eddigi németekkel való találkozásaimm során főleg pozitív élményekben volt részem. Miért?

A német szabálykövetés és precizitás mint követendő elv, az élet szépségeit, örömeit behatároló tényezőnek tűnhet magyar szemmel. Ez csak az első benyomás.

Azt állítom, hogy a németek ennek ellenére teljes értékű, akár magyar szemmel is boldog életet tudnak élni, épp ezen szabályok segítségével. Miért jók ezek a szabályok?

Egy alapvető mögöttes elv miatt, ami a szabályokban megnyilvánul:

Kapcsolataid kiépítésében végig légy óvatos és udvarias, hogy embertársadat meg ne sértsd illetve te magad se veszíts emberi méltóságodból. Azaz ha nem is lesz a kapcsolatból semmi, legalább ne árts se magadnak, se másnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban, németekkel való ismerkedésben?

Az ismerkedés az elején formális szabályokhoz kötött, majd ahogy fejlődik a kapcsolat egyre személyesebbé válik, és hogy ez milyen hamar történik meg csupán azon áll, hogy mennyire voltál udvarias, kedves, mennyire reagáltál pozitív utalásra pozitív utalással. Egyfajta közvetett, kis pozitív, közeledő lépések sora, amelyben a közvetlenség kialakul. A magyaros közvetlenséggel ellentétben inkább az az elv, hogy "Ne rohanj a házba ajtóstul", később is bratyizhatunk, ha már többet tudunk egymás lelkivilágáról, felfogásáról és tényleg megéri a kapcsolatba érzelmeket befektetni.

A "később" jelenthet nagyon rövid időt, ha az illető személlyel amúgy is jól egyeznél és eleinte kedves, korrekt vagy vele. Személyes tapasztalatom, hogy életre szóló barátságot kötöttem pár óra alatt egy német lánnyal, ami szerintem magyar ismerőssel is elég ritka.

En bajor vagyok!

A Bayorok annyival kulonbek a nemetektol, hogy nem savanyuak!!!

A kulfldieket lenezzuk, es hidegek avgyunk veluk!

De egymässal soha!

A tobbi mind igaz, amit az elozo elotti elotti välaszadi irt.

Intelligens, precíz de kicsit távolságtartó emberek. Senki nem menekül az országukból, sőt!

Szerintem összességében nem különcebbek mint a magyarok vagy horvátok vagy akárki.

"En bajor vagyok!

A Bayorok annyival kulonbek a nemetektol, hogy nem savanyuak!!!

A kulfldieket lenezzuk, es hidegek avgyunk veluk!

De egymässal soha!

A tobbi mind igaz, amit az elozo elotti elotti välaszadi irt.

"

Engem is lenézel? Én Sváb vagyok, a rokonaim nagyrésze Mannheim-ben él.

Hitlerjugend válasza

hast du PROBLEM?