Volt olyan, hogy egy voltak emberek az osztályodban, akiket utáltál, de nem mutathattad ki?

A tököm tele van az osztályommal. Elég emberkerülő vagyok alapból is, és nem nagyon tudok megbocsátani sem másoknak, sem magamnak... de utálom a szarrágó éretlen hülyéket, akik, ha hátat fordít a tanár, rögtön elkezdik fikázni, állandóan jár a pofájuk a tanárral, ha a tanár úgy osztályoz, hogy az nekik nem tetszik, akkor mindennek elmondják (szerintem teljesen korrektül osztályoz, az hogy ők b*sznak tanulni, az az ő baromságuk. Én nem csapom be magamat, tudom, hogy arra jut idő, amire szánok, tudom, hogy ha inkább gépezek tanulás helyett, akkor az én hibám a szar jegy és nem vitatkozom senkivel miatta. Érdekes módon nekem még sosem volt osztályzási gondom egy tanárral sem...), állandóan nekik áll feljebb. Aki nem szereti a szar metált vagy dubstepet vagy mit tudom én, kinek mi a divatos, azt már hülyének nézik, aki normálisan tanul és jó agya van, azt kinézik. Van, aki alszik órán, van aki mást csinál és úgy beszél a tanárral, úgy ül és olyan flegma gesztusokat használ, hogy NEKEM lenne kedvem odamenni és jól pofánvágni. Nrm hiszem el, hogy más nem érez így, meg nem fogja fel, mekkora bunkó paraszt. Tudom, hogy nekem van igazam, és marhára idegesít, hogy a hülyék egymást erősítik. És az a fura, hogy ha valakinek valami baja van a másikkal, akkor az marha nagy dolognak számít és ki is mutatja. Ez nekem azért furcsa, mert nekem a nagyrészükkel bajom van, és ha mindig kimutatnám, akkor engem széttépnének. Van olyan kis b*zi köztük, akiket egy kanál vízben megfojtanék vagy agyonütném az első tárggyal, ami a kezem ügyébe kerül. Az is k*rvára idegesít, hogy pl. van olyan csaj, aki járt egy gyerekkel, de szakítottak (ja, azt alapból utálom, ha valakinek terítéken van a magánélete, nekem az mindig hétpecsétes tabu és még a barátaimnak se igen adom tudtára), aztán a gyerek kikezdett valaki mással, és az összes csaj odagyűlt "szegény kislány" köré, hogy vigasztalják. Ez engem azért irritál, mert van két csaj az osztályban, akikbe, két különböző időben, olyan szinten szerelmes voltam, hogy már teljesen meghülyültem, állandóan bőgtem itthon meg ilyenek. Érdekes módon engem le se szarnak, amikor az egyik kis nyomorék rányomult egymás után mindkettőre... aztán ez a kis g*ci tartott nekem lelkibeszédet arról, hogy milyen szar, hogyha azzal, akivel egykor jártunk a szemünk láttára jön össze valaki (ennek az volt az apropója, hogy egy csaj ezért hagyta el többek között az osztályt.) Még engem oktat ki a kis szärházi, miután két lányt elvett előlem!

Miért összpontosul mindenki ennyire a másik magánélete körül? Nem primitív ez? Én hülyét kapnék tőle, senkinek semmi köze hozzám és ahhoz, akit szeretek, ez kettőnkre tartozik. A magánélet megnevezésében benne van, hogy MAGÁNdolog, nem tartozik senkire. Még akkor is hülyét kapok, amikor egy tanár valami vicces utalást tesz, mondjuk kihívja a gyereket felelni azután a barátnőjét, és akkor hozzáteszi, hogy "csak hogy családban maradjunk", vagy megkérdezi, hogy hányasra értékelnénk a feleletet, és a barátnőjének azt mondja, hogy "tőled nem kérdezem, mert te elfogult vagy". Nekem ez visszataszító, egy tanárnak semmi köze a szerelmi életemhez, ahogy másnak sem.

És mondom, az irritál a legjobban, amikor vigasztalnak valakit, amiért lenyúlták a volt barátját/barátnőjét miközben engem le se szarnak nagy ívben. Legalább valamelyik idióta észrevehetné, hogy mit érzek...

Tudom, hogy igazából ez nem kérdés, de marha jól esett, hogy kiírhattam magamból. És még egyszer leírom: UTÁLOM AZT A NYOMORÉK ÖNSAJNÁLTATÓ FAS*ZOPÓ KIS G*CIT, AKI ELSZÍVJA ELŐLEM A LEVEGŐT, AZ ÖNSAJNÁLTATÁSÁVAL ELVESZI ELŐLEM AZOKAT A LÁNYOKAT, AKIKET SZERETEK ÉS TUDTÁN KÍVÜL ÁLLANDÓAN KERESZTBETESZ, TAKARODJON EL AZ ANYJA VALAGÁBA A KIS B*ZI TETŰ!

Köszönöm, hogy kiírhattam magamból. Idegesít, hogy állandóan like-olja fb-on a volt csaja képeit, aki nekem is tetszik. Már szakítottak, takarodjon el az apja f*szába, rá se nézzen, hagyja meg nekem a kis nyomorék! Kivágnám a szemét.