Kik a románok ősei?

>> A román nyelv neolatin mivolta kétségbevonhatatlan tény.

Úgy látszik, mi nem egy nyelven beszélünk. Úgy rémlik Neked, hogy én ezt mondtam volna ? Akkor olvass vissza egy kicsit.

Azt mondtam, hogy a római hódítás 150 éve amott a periférián nem volt elég ahhoz, hogy meggyökeresedjen egy nyelv. A román nyelv nyilván latin eredetű, de nem a római hódítás eredménye, hanem a románok ősei hozták magukkal amikor elindultak Latiumból 620 körül és vándorolva eljutottak 750 táján a mai Albánia hegyeihez. Ez a korcs albán-latin keverék a román nyelv őse. Albánia hegyeiben ma is vannak románul beszélő falvak. Ezek már feltérképezett történelmi tények, csak utána kellene olvasni.

>> neolatin jegyeket is mutató román nyelvet a neolatin nyelvek közé sorolják, mivel a románok évszázadok óta lobbiznak ezért (ugyanis azt hiszik, hogy ez valamitől "márkásabb", mint a többi kategória).

Egy kicsit félreértetted a dolgokat. Senki épeszű ember nem tagadta, hogy a román nyelv latin eredetű és ezáltal neolatin nyelv. A vita arra ment ki, hogy a románok azt állították, ők a római katonaság és a helyi dák lakosság keveredéséből keletkeztek - ami nyilvánvalóan egy bődületes marhaság. Mindezt persze azért, hogy időbeli elsőbbséget szerezzenek Erdély benépesítése szempontjából.

Ezért lobbiztak, előbb azért, hogy megszerezzék Erdélyt, azután meg azért, hogy megtartsák. Ugyanis magyar részről folyt az ellen-lobbizás.

Mára már eldőlt ez a vita, a többit lásd a fenti válaszomban.

11:44

"...a neolatin nyelvek közé sorolják, mivel a románok évszázadok óta lobbiznak ezért ..."

A román ugyan jókora szláv hatást is kapott, de a nyelv latin eredete ettől még nem vitás. A Swadesh-lista 207 szava közül a románban 186 szó latin eredetű, ami 90 százalékot tesz ki.

11:45

"Úgy látszik, mi nem egy nyelven beszélünk."

Úgy látszik az Észak-Balkán fogalmát nem érted. Én nem Erdélyről beszéltem, hanem Dalmatia, Moesia és Dacia római provinciák területéről. Amelyek romanizáltak voltak (Jirecek-vonal, nézz utána). És a mai román nyelv bizony innen ered, az itteni romanizált lakosság által beszélt vulgáris latin nyelvből alakult ki. Ez a területsáv pedig a jelenlegi Szerbiától, É-Bulgárián, Havasalföldön át a Déli-Kárpátok vonaláig terjedt.

11:55

"Mára már eldőlt ez a vita, ..."

Az ortodox dáko-román elmélet, miszerint a románság etnogenezise kizárólag és pont Erdélyben ment volna végbe valóban hülyeség. Ugyanakkor a románság eredete kapcsán zajló vita nem dőlt el és cáfolhatatlan bizonyítékok hiányában, nem is fog soha eldőlni.

"Túl hosszú lesz ez a beírás, ha Neked az a szó nem jelent semmit, hogy illír,..."

Az illírek leszármazottainak az albánok próbálják kinevezni magukat, nem túl meggyőzően.

Egy angol nyelvű román nyelvtankönyv ezt írja:

"The Romanian language

The official language of Romania is Romanian, an Indo-European, neo-Latin language, the easternmost representative of the family of Romance languages. In terms of sonority, Romanian is very similar to Italian. The Romanian language is the result of the evolution of the Latin spoken in Dacia and Moesia after they were conquered and colonized by the Roman Empire. The lands north of the Danube, inhabited by Dacians, were conquered in the 2nd century, but the territories south of the Danube had already been occupied two centuries before. The populations living around the Danube used similar dialects to communicate, and their material and spiritual were very close in many ways. The Roman colonists spoke the vernacular version of Latin called Vulgar Latin, which differed from cultivated Latin. The province of Dacia was colonized rapidly, and Latin proved to be strong enough to dissolve and assimilate the native dialects. Rapid Romanization, early Christianity, the day-to-day life that continued in Dacia after the withdrawal of the Roman administration in 271 – all these elements prove that the transformation of Latin into a new language began very soon after the Romans started the colonization of the lands of Dacians, when the symbiosis between the conquerors and the local population became real. This was a very long process, and it is difficult to state when exactly it was completed. Most specialists agree that in the 10th century Romanian as a language with its own distinctive features was already in use.

Over the centuries, the new language experienced numerous external influences, mostly at the lexical level. At the grammatical level, Romanian is one of the most conservative Romance languages, which is due to the fact that the speakers belonged to a marginal area, isolated from the rest of the Romance world. Some scholars consider Romanian the most "pure" Romance language in terms of grammar, i.e. the closest to Latin. However, the nature of this language, especially its vocabulary, has been shaped by various historical influences. Romanian has assimilated Slavic, Hungarian, Turkish, and neo-Romance elements.

The grammatical structure and the basic word stock of the Romanian language have been inherited from Latin. As in all the other Romance languages, in Romanian there is a substratum (i.e. those elements of the native dialects which were incorporated into the Vulgar Latin) and a superstratum (i.e. the new elements that penetrated the new Romanian language as a result of the invasions of the migratory peoples). In Romanian, the substratum is Dacian, and the superstratum is mostly Slavic. The elements of the substratum are difficult to identify, since there are no reliable sources. The criteria linguists unanimously accept would be the comparison with the Albanian language, considered to be the direct continuation of the Thracian dialects. Linguists have studied the Romanian language in comparison with other Balkan languages, especially Albanian, in an attempt to find words of Dacian origin. Some 160 such words have been identified, among them terms related to the human body, family relationships, pastoral activities, agriculture, viticulture, pisciculture, etc.

Contacts with the Slavic dialects date back to the 6th or 7th century. The Slavic dialects influenced Romanian, since the local population and the newcomers engaged in cohabitation. Two things suggest that when the Slavic element began to influence Romanian, the latter was already a language in its own right. Firstof all, Romanian morphology preserved almost unaltered its Latin structure. Second, certain phonetic laws typical for Latin did not operate on the new lexical elements coming from the Slavic superstratum.

11

It is important to mention that Romanian did not experience the influence of classical Latin, as other Romance languages did. In the Catholic areas (Italy, France, Spain), Latin was the language of culture and religion, while Slavonic was used in the Orthodox Church and in the administration of the Romanian States. Until the 19th century, Romanian texts were also written in Cyrillic, with adjustments for certain phonetic features of Romanian. It is therefore not surprising that at the end of the 18th and the beginning of the 19th century there emerged among Romanian intellectuals a strong reaction against the Slavic elements present in the language. A process of systematic re-Latinization of Romanian begun, mainly supported by Romanian writers. As a result, a massive amount of terms borrowed from other Romance languages penetrated Romanian. Linguistic research shows that 20% of the Romanian vocabulary is inherited from Latin, 14% are Slavic borrowings (Old Slavic, Bulgarian, Serb, Croatian, Ukrainian, Russian), 2.37% Greek borrowings, 2.17% Hungarian borrowings, 3.7% Turkish, 2.3% Germanic, 38.4% French, 2.4% by borrowings from the classic Latin, 1.7% borrowings from Italian. There are many elements in Romanian whose origin cannot be established precisely. The most intense and active influence in Romanian today, as in other European and especially East European countries and languages, is that of American English."

Dana Cojocaru - Romanian Grammar

Na jóóóóóóóóvan nem kell itt túlzásokba esni...

Ők azt állítják hogy a dákok nagyon büszkék rá aztán mi igaz miből azt nem tudni.

Van egy mondás miszerint:

"Vannak népek akiknek nagy és dicső múltjuk van mint például az angol az olasz vagy épp a magyar. Akinek meg nincs az meg hamisít magának és nagyon hazafiaskodik vele..."

18:53

"Ők azt állítják hogy a dákok nagyon büszkék rá aztán mi igaz miből azt nem tudni. "

Csak azért másoltam be a román álláspontot, mert idehaza többnyire halvány fogalma sincs róla senkinek, egy-két kiragadott mondaton kívül. Olyasmivel meg nehéz vitába szállni, amit nem ismerünk alaposan :)