A tanároknak nem gáz, hogy gyakorlatilag az egész életüket fiatal gyerekek közt élik le?
...vagy a fél életüket. Részletkérdés.
Sokat gondolkodtam már ezen. Mindenkinek megvan a maga közege, minden korosztály nagyjából az azonos korúakkal érzi jól magát. Kisiskolás a kisiskolással, egyetemista az egyetemistával, nyugdíjas a nyugdíjassal. Egy középiskolás nem jár óvodába haverkodni, és nem nyugdíjasok alkotják a baráti körét.
Természetesen ez sarkítása a dolognak, nem azt mondom, hogy a tanároknak nincs életük és baráti körük, de mégis idejük nagy részét úgy töltik el, hogy a gyerekek állandó többségben vannak velük szemben. Nem furcsa ez nekik, hogy egész nap tizenévesek életét kénytelenek nézni közvetlen közelről, azokat a gyerekes dolgokat, amiken ők már rég túlvannak? Nekem még igazság szerint a facebook is ezért furcsa: egyaránt vannak rajta diákok és tanárok. Namármost az, hogy egy 16 éves gyerek kiírja, hogy "K*rva jó volt a buli, behánytam a Tequilától" vagy "Szeretlek, életem! 325468239 napja vagyunk együtt, ezért végigpróbáljuk a Káma-Szútrát oda-vissza!" az nem feltétlenül érdekel egy tanárt. Az, hogy a gyereket nem érdekli, hogy a tanár látja a magánéletét, az számomra már önmagában is furcsa (bár persze a többség ezt figyelmen kívül hagyja, de én hülyén érezném magam, hogy tudom, hogy az ofőm például ilyeneket lát), de az is az, hogy egy tanár előtt megy végbe úgymond mások magánélete és látja a mi összes gyerekes hülyeségünket. Engem például marhára zavarna, ha látná egy tanár (sőt akárki más), hogy csókolózom, nem is csinálnék ilyeneket suliban. Legyen az a mi dolgunk otthon.
Mivel ott töltik az életük nagyrészét, a gyerekek közössége nyilvánvalóan hat rájuk. Nem furcsa ez nekik? Nem fárasztja le őket a sok, hozzájuk képest éretlen "kölyök"?
Kezdem azzal, hogy a fb is olyan, mint ez az oldal. Nem tiniknek lett kitalálva, az egy dolog, hogy minden harmadik felhasználó csak felnőtt, és tinik élik rajta a magánéletüket.
Ettől még az egy felnőtteknek szóló közösségi oldal, nem direkt kamaszoknak lett kitalálva, legyen hol megosztaniuk a hányós-dugós élményeket a hozzá tartozó pucér fotókkal.
Másrészt, a tanár a többi tanárral is időt tölt el, ahogy szünetben a diákok, és nem csak nekik, hanem az oktatóknak is elegendő ez arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki.
A tanár számára a gyerek inkább csak "munkadarab", bár ez nagyon rossz kifejezés, nem tudom másképp megfogalmazni.
Egy munkahelyen a huszonéves, bulizós, frissen végzett ember is együtt dolgozik a hatvan éves öreg rókával, ahol hasonló eltérés van világnézetben, sőt esetenként még nagyobb, mert nem követik a fiatalok közti közösségek változásait, és nekik nem kell "szeretni" a fiatalabbakat, ill. idősebbeket.
A tanárnak nem a diák a munkatársa, hanem a másik tanár.
Ezen kívül meg ott van a magánélet, amire esetenként sokkal több idő jut, mint egy bolti eladónak pl.
Szia
Ezen már én is gondolkodtam, mivel anyukám pedagógus, én is annak készülök :) Azt tudom erre mondani, hogy aki tényleg pedagógus szeretne lenni, azt igenis érdekli, hogy mi van a fiatalokkal. Anyukám középiskolai tanár, imádja a munkáját, megérti a fiatalokat, szereti őket, és ez kölcsönös. Őt örömmel tölti el, hogy köztük lehet, azt mondja, szürkébb lenne az élete, ha csak felnőttekkel lenne körülvéve.
Amúgy azzal vitatkoznék, hogy egy középsulis nem haverkodik ovisokkal :P Mert én olyan idős koromban nagyon is haverkodtam velük :D Én majd óvónéni leszek :) Mint anyukám húga, ő is óvónéni, soha egy rossz szót nem hallottam a szájából a munkáját illetően, imádja ő is a gyerekeket! Mindig tudja, melyik mese a "menő", mi az aktuális kedvence a kicsiknek!
Szóval csak azt tudom mondani, hogy aki nem "tévesztett pályát", szóval aki tényleg pedagógusnak való, annak ez nem okoz problémát, sőt, élvezi!
20/L
Igen ezek elég sarkított példák voltak... Ez egy munka, az iskola pedig egy munkahely számunkra. Természetesen vannak olyan dolgok, amik nem érdekelnek, de vannak amik igen. Az is nyilvánvaló, hogy ez egy választott foglalkozás, tehát senki sem kényszerített erre. Én szeretem. Persze vannak olyan esetek, melyek már a józan ész határait súrolják, teszem azt az a sok felelőtlen tizenéves, aki felnőttnek érzi magát.. :D
De mindent összevéve érdekes gyerekekkel lenni.
Remélem kielégítő volt a válaszom. :)
U.I.: furcsamód, az ún. problémás gyerekekkel is szót lehet érteni, ha emberi hangnemet használ a pedagógus, nem azt a folyton fintorgó beszédstílust, melyet sok tanártól megszokhattunk .
Üdv. egy tanár(nő)
Reméltem, hogy egy pedagógus is fog ide írni, anélkül nem lett volna teljes a kép, hisz ők értik ezt legjobban!
Persze a középiskola úgymond "érettebb" közeg valamivel, de gondolom ez inkább csak a sínvonalasabb középiskolákra áll.
Remélem nem volt sértő ez a sarkított példa, nem akartam vele senkit megbántani! Talán csak azért írok így, mert nekem 18 éves létemre már így is az agyamra megy, ami az iskolában és a fent említett oldalon történik. A különbség csak az, hogy a facebookot nem nézem, ha nem akarom (bár szerintem sem erre lett kitalálva és nem ilyennek kellen lennie, de mindegy), míg az iskolát nem hagyhatom ott. De ez már nem ide tartozik, az én bajom:D
A lánynak, aki pedagógusnak készül: hát való igaz, hogy van, aki szereti az ovisokat, természetesen nem lehet így leszűkíteni. Én magam is szeretem a kicsiket, bár sajnos türelmetlen vagyok. Az érdekesebb viszont, hogy mindig inkább a felnőttek társaságát kerestem. Volt egy öreg bácsi például, akihez eljártam rendszeresen és sokat tanultam tőle. Lehet azért, mert igazából nem volt nagypapám.
Egyébként csak úgy értettem, hogy egy ember állandó baráti köre. Szóval például te azt írtad, hogy szereted az ovisokat, de gondolom azért szórakozni nem velük mész:D
Köszönöm mindenkinek a kommentjét, érdekel mindenkinek a véleménye és várok még hozzászólásokat.
Nem bántottál meg a sarkított példákkal. Nem vagyok sértődékeny.
Érett gondolkodásúnak tűnsz, s ez megbecsülendő manapság.
Maradj ilyen! :)
Igen, facebook-on vannak érdekes dolgok. Jókat szoktam nevetni, főleg azon amikor az "örökké" csak két hétig tart. :D De nem baj, legalább nem unalmas az élet. Viszont, ami nagy probléma manapság az a túlzott alkoholfogyasztás. S a tapasztalatom szerint ez egyre rosszabb lesz, ahogy telik az idő. Ezért is beszélgetek sokat a diákokkal (középiskoláról van szó) az élet dolgairól, a céljaikró. Meg amúgy is imádok beszélgetni(folyamatosan beszélek), néha már pszichológusnak néznek.
Üdv. a tanárnő
Szia!:)
Bár nem vagyok még tanító néni(alsóban fogok tanítani) de annak készülök és úgy gondoltam válaszolok. Mint már korábban írta előttem egy leendő óvónéni aki szereti a gyerekeket annak nem teher és egyáltalán nem furcsa. A tanítók, tanárok is ugyanolyan emberek még ha néha nezéz is ezt elhinni.
Persze biztos vannak olyan szituációk amikor már úgy érzik, hogy na ebből most legyen elég de ez ennek a szakmának a velejárója. Minden szakmának megvan a maga nehézsége. Sokan úgy gondolják, hogy egy tanár semmit sem csinál de nem gondolnak abba bele, hogy mennyire nehéz összefogni 26-30 embert akik márcsak életkorukból kiindulva is izgágák és folyamatosan beszélgetnek.
Szerintem ezek olyan dolgok, hogy egy vérbeli pedagúgus elfogadja ezeket a dolgokat és "felnagyítja" az eredményeket. Fantasztikus érzés szerintem, amikor Te tanítod meg a kis ovist írni, olvasni:)
Az pedig, hogy mindenki FB-n teregeti ki az életét magánügy. Civilben mindenki azt csinál amit akar. Bár szerintem a tanárok ha bejelentkezni FB-re nem azt olvasgatják, hogy a tanítvány mit írt ki(kivéve ha őt szidják:D) hanem a rá vonatkozó részek foglalkoztatják.
Az meg, hogy megcsókolsz valakit(persze itt nem a nyalakodásra gondolok, hogy ott helyben minden megtörténhet) a folyóson, szerintem csak mosolyognak:) Azt hiszed ők nem csináltak ilyeneket anno?:P
L/19
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!