Igaz az, hogy '56-ban egy nő kivágta valamilyen államvédelmis vezetőnek a szívét? És ha igen, erről miért hallgatnak?

The unconscious Papp was also kicked and beaten. He was also stabbed, and an attempt was made to cut his heart out. There was blood everywhere. Papp’s mutilated body was dragged to a tree and he, too, was strung up by his feet. People continued to spit on and abuse the hanging bodies.

Ez egy cikk egy angol ujsagirotol aki 20 evet Budapesten elt. O oktober 31 -et ir, hogy tortent. De nem Asztalossal hanem Pappal.

No vagy ferfi, nem irja, de nem vagta ki a szivet, "csak meg lett probalva."

A testet szettrancsilozva a labnal felakasztottak, az emberek kopkodtek.

Kedves Kerdezo!

Nem tudok valaszolni Neked, nem eltem meg akkor. De leirok egy kis tortenetet, nem reg tortent, nagyon meglepett es nem tudom elfelejteni.

Egy ismeretlen klienssel tlakoztam. 79 eves ferfi, en tudtam z o korat, es hogy ukrajanai de o nem. Angolul beszeltunk, megkerdezte hogy milyen szarazasu vgyok. Mikor megmontam Neki hogy magyar, azt valaszolta, hogy mielott tovabb beszelgetunk, nagyon nagyon sajnalja hogy ami tortent, es bocsanatot ker, e ertsem meg, hogy ok is parancsra viselkedtek igy. Oszinten megmondom, halvany fogalmam sem volt, hogy mirol beszel. O csak tovabb kerdte a bocsanaot. Mikor megkerdeztem, hogy megis miert, akkor valaszolta hogy 56-rol van szo, O ott volt akkor M.O.-on mint katona. Nem is tudom hogy mit ereztem, meglepetest, vagy nagyon jol esett, de merges nem voltam. Mondtam Neki, hogy tudom hogy ez felkelesnel, haboruban igy van, csaladom kozul nem voltak bantottak. Te mit mondtal volna? Ez az uriember, (mert igenis az, aki 54 ev utan bocsanatot mer es ker is) sajnos 2 honapja meghalt. Intelligens, tanult ember volt, jol el lehetett vele beszelgetni.

Abban igazad van, hogy nagyon sok "tunteto" azt sem tudja mi ellen tuntet, csak megy kiabalni, raernek, nem dolgoznak, stb.

Tudod az 56-os eseményeket többféle képpen ítélheti meg a lakosság. Én már éltem, mentem iskolába. Ott álltam az iskolával szemben és jöttek a tankok. Csak sírtam és sírtam mikor egy orosz katona aki a tankok előtt persze nem egymaga gyalogolt és terelte a járókelőket az útból, odajött és gondolom vígasztalt, mert egy szót sem értettem, aztán elkísért egy darabig, mig a mi utcánkhoz nem értünk. Aztán hazafutottam. Anyám is akkor jött haza a ruhagyárból, nemsokára apám is hazaért a MÁVAG-ból. Nem volt lövés, öldöklés csak csendben mentek előre, gondolom ahogy a parancs szólt.

Mikor felnőttem, találkoztam emberekkel, akik akkor 17-18-20 évesek voltak és meséltek arról, hogy lövöldöztek, fosztogattak, ki hogy szerzett magának csizmát, bőrkabátot és fegyvert. Annyiszor néztem a felvételeket 56-ról is és a TV Székháznál történtekről, hasonló életkorúak zendültek mindkét alkalommal és mindegy volt, hogy kit lincselnek meg, hogy az lehet valakinek az apja, vagy, hogy őt is anya szülte és sirathatja, csak az örjöngés és rombolás volt a cél. Ez az állatság sok emberben benne van, gondolj a családon belüli erőszakra, verekedésekre, a Kozma gyilkosságra, mind-mind az emberben szunnyadó uralkodni vágyás, tombolás feletti önuralom hiánya. Egyenként a még kevésbbé bátor ember is tömegben erőre kap és gondolkodás nélkül cselekszik és tesz olyan dolgokat, amit másképp nem tenne, főleg ha valami vezéregyéniséggel fut össze.