Miért nem vizsgálták azoknak a szülőknek a felelősségét, akiknek a gyereke éhen halt a 20. század első évtizedeiben?

Arra gondoltál egyáltalán, hogy akkoriban NEM VOLT fogamzásgátlás (max. megszakítás), ezen kívül az átlag emberek eleve sokkal alacsonyabb szinten éltek, mint ma. Meg még akik jó módban éltek, azok is mai szemmel szegénynek számítanának.

Emellett volt két világháború is, amikor nem csak a gyerekek haltak éhen, hanem a felnöttek jó része is?

És mégis mit kellett volna tenniük? A fogamzásgátlás a béka s*gge alatt volt, az abortusz tilos, büntetendő és életveszélyes volt.

Egyik dédapámnál erre az volt a megoldás, hogy addig verte a kedves nejét, amíg el nem ment a gyerek. Soha senki nem vonta kérdőre, hogy mégis miért. Gyönyörű 2 gyermekes család voltak...

Te ritka sötét ember vagy kérdező. Tanulj egy kis történelmet, rád fér.

Ne mai szemmel nézd hogy mi volt 100 éve. Még 100 éve sincs hogy például volt egy világháború, amiről neked fogalmad sincs hogy néz ki, mivel jár.

Dédanyám a 30-as években hat év alatt öt gyereket szült. Egy egykézős faluban éltek, de nem volt helyi, hanem "gyüttment". Szerette volna megtudni, hogy csinálja a többi asszony, hogy nem esik teherbe, és kapaszkodj meg: NEM MONDTÁK MEG NEKI. Nem volt kirívóan tanulatlan, négy polgárija volt, ötlete sem volt, hogyan kellene megelőzni a teherbe esést. Ki tudja, hányat szült volna, ha a férje nem hal meg, amikor a legkisebb néhány hetes volt.

A másik dédanyám valószínűleg jobban értesült volt ez ügyben, neki csak két gyereke született.

Az akkori házaséletet sem úgy kell elképzelni, ahogy ma azt ideálisnak tartjuk. A házasságon belüli nemi erőszak kb.akkora képtelenségnek hangzott, mintha azt mondanánk ma, hogy valaki ellopta a saját pénztárcáját. Az asszony dolga volt az ura rendelkezésére állni, és nem volt kifogás, hogy nem akar évente új gyereket szülni. Főleg nem az alsóbb néprétegekben, ahol az éhezés probléma volt.

Valamiért mégis a szegényeknek volt sok gyereke. A gazdag valahogy megoldotta.

A megszakítást ismerték (ne menj be a debreceni nagy állomásig, szállj ki Kismacsnál), de a nemi élettől tartózkodás is gyakori volt (volt cselédlány, kikapós özvegy, nyilvánosház).

Egyébként vidéken a hatósági felügyelet lazább volt.