Ti nem tapasztaljátok, hogy az interneten növekvő művészeti alkotások miatt, egyre többen vesztik el az önmagukba vetett hitet, hogy tudnak alkotni?

Ez egy érdekes kérdés, ami bennem is sokszor felvetődött már... írok is róla bővebben majd.

Ha valaki a jobbak miatt elveszíti a hitét (miben is? Abban, hogy lehet még jobb?) az pesszimista és nem szerelmes abba amit csinál, hogy mindenáron kitartana mellette. Ezt, ha nem "szerelem", így művészet területén nem érdemes erőltetni, akkor jobb, ha tényleg abbahagyja.

A mûvészet nem attól lesz mûvészet, mert eladjuk, feltesszük a netre. A mûvészet akkor is az lesz, ha azt mondják olcsóbb megvenni/kinyomtatni valahol...

az interneten általában legfeljebb a visszamaradott mimézis-paradigma megrögzött csodatevőinek giccsproduktumait találod direkt-mód a vizuális interpretációdnak kitéve.

Utolsó, ezt lefordítanád magyarra? Annyi lejött, hogy szerinted mindenki sz*rul fest és rajzol, kivéve gondolom te...

akkor eléggé sekélyes szövegértéssel rendelkezel. baromira leszarom ki hogy rajzol, a képzőművészet nem egyenlő a techné tudásával, aki relációs jelet tesz a kettő közé (ezzel a dolog szellemi oldalát eleve elvitatja) az egyszerű kézműves-foglalkozássá degradálja. járj utána mi az a mimézisparadigma (Olvass Platónt), olvass Danto-t, Beltinget, de ez is csak a hegycsúcs, foglalkozz művészetelmélettel, nem az én dolgom hogy felvilágosítást adjak. Csupán rendkívül bosszant hogy sokak számára a képzőművészet megáll annál,hogy lerajzolok egy nyuszikát, és hű de szép, hű de valóságos, hű de zseniális. Ez az egész posztromantikus viszonyulási mód rendkívül deprimáló.

Továbbra is csak savanyú a szőlő, mert az embereknek arra van igénye, hogy élethű nyuszikát lássanak és nem két odaköpött festékpacára, ami állítólag mély jelentéssel bír. Nem fogok Platónt meg művészetelméletet olvasni, (neked kell megtanulnod úgy fogalmazni, hogy az egyszerű pórnép is megértse) helyette inkább alkotok, aztán a piac majd eldönti, hogy van-e rá igény, vagy csak a fióknak csinálom.