Mit szólnátok egy cyber-bio punk regényhez?

A történet szintén a villamoson fogalmazódott meg bennem (számomra a villamos amolyan ötletek végtelen tárháza :D)

Szóval a sztori valamikor 3000-3400 közt játszódna,majd még eldöntöm.A lényeg hogy egy ismeretlen háború teljesen elpusztította a Föld felszínét 2300 környékén.

Ami a háború után visszamardt azok csak üveg ,acél,beton és műanyag polimer törmelékek.Az akkori technológiának köszönhetően az atomcsapásopkat képesek voltak túlélni a magasabb épületek is,szóval a tájat egy két megrongálódott,10-20°-al megdőlt épület is színesíti.Az utak üresek az autókból csak olvadt kasznik és gumiabroncsok maradtak vissza a háborút követően.

Az addigra 8,7 milliárdra növekedett népességből csupán 3 millió maradt vissza.

A sztori első fele a poszt apokaliptikus világ borzalmait írná le röviden.Nem ez lenne a láényeg csak egy fajta ívet adna a történetnek.

Az emberiség azonban még a háború közben hatalmas óvóhelyeket alakított ki a föld alatt.Több tízezer ember befogadására képes óvóhelyek százazai-sőt ezrei vannak elszórtan a világ különböző pontjain.Némelyek városok alatt,némelyek erdők alatt húzódnak,mások természetes barlangok belsejében találhatóak.Ezekben az óvóhelyekben külön kis ökoszisztémákat építettek ki az emberek.Növényeket termesztenek,állatokat tesnyésztenek,az energiát pedig mindegyik bázis maga oldja meg a maga módján.Vannak olyanok melyek hatalmas geotermikus erőműveket hoztak létre,vannak amik urán aléapú reaktorokat üzemeltetnek,de még bio reaktorok is vannak,ahol az algákból termelt metánt égetik.Külön államigazgatás,rendfentartás és törvénykezés jellemző mindegyik bázisra.Valahol demokrácia van,valahol kommunizmus szerű politikai rendszer,valahol tovább folytatódott a régi világ kapitalista rendszere,valahol pedig egészen más berendezkedések.És itt kezdődne a sztori második vonala.A 413-as bázison járunk.A bázis már 459 éve megszakította a kapcsolatot a távközlési rendszer hibájából az összes többi bázissal így magára maradt.Több tucat generáció után látván hogy a nyersanyagaik végesek,fel kell hogy menjenek a felszínre,hátha azóta javultak a Földön a körülmények és nem a nukleáris tél fogadja őket.

Egy csapat mely a "Worm" névre keresztelt kutató fúró-maró géppel indul neki az útnak,el is éri a felszínt és legnagyobb meglepetzésükre egy üde,élettel teli,buja őserdei világ fogadja őket.A városok romjait benőtték a kúszónövények és több emelet magas fák tornyosulnak az egykori házak felé.

Ami még meglepőbb hogy intelligenciára utaló jeleket is talnak keréknyomok és homokzsákok formályában.

És itt indul a 3. fejezet.A háború után mégis csak maradtak túlélők akik a sugárzással,éhínséggel és járványokkal dacolva mégis túléltek és benépesítették a Föld egyes szegleteit.Jelenleg körülbelül a mi történelmünknek megfelelően az 1890-es-1910-es évek szintjén tartanak,és az újjáépített városokban élnek,a régi felhőkarcolókat pedig mementóként őrzik,emlékeztetve a Nagy Háborúra.

A többit nem spoilerezem el de lenne még izgi folytatása.

Szerintetek belekezdjek?

Várom az építő és akár lehúzó kritikákat is.