A rajztanárom szerint felejtsem el a képről való rajzolást. Hülyeség?

Tegyük félre, hogy a művészet a saját ötletek megvalósításáról szól. Számomra az is művészet, ha megfog valami, tetszik valami, akkor lerajzolom. Nem művészeti suliba járok, hanem egy gimnáziumba, heti egy rajzórám van, az is kb vicc, nem a tanár a rossz, de senki nem veszi komolyan. Én itthon imádok rajzolni, annak ellenére, hogy soha nem tanultam komolyan, nyilván nem ebből fogok megélni, de remélem egész életemben megtartom ezt a szokásom. Elég szépen fejlődök ahhoz képest, hogy nincs senki aki oktatna, de lehet, hogy keresek majd egy rajztanárt.

Nos, a tanárommal beszélgettünk, és azt mondta, hogy csakis élő modellről másoljak, ugyanis ott látom pl egy portrénál az arccsontok, formák térbeli elhelyezkedését, a fénykép átver, csalóka, stb.

Értem én, de ha például le akarok rajzolni egy hírességet, szép csajt, vagy akárkit, akiről képet találni a neten, ki tudom nyomtatni és referenciaként használni, ellentétben nem kérhetem meg, hogy "figyi, üljél már itt 6 órát, amíg portrét rajzolok rólad", akkor mit csináljak? Nem tudok szobrászkodni, úgyhogy nem tudok portrészobrot csinálni mindenkiről, akit le szeretnék rajzolni. A művészvilág tényleg lenézi ha fényképet használunk referenciaként? Mert úgy vettem le a tanár szavaiból, hogy igen. De neten (youtube-on) is látni csomó portrérajzolót, amint képről rajzol, és egyáltalán nem is ügyetlen. Biztos fogok még én is képről rajzolni, de ezt nem értem, hogy hogy lehet megoldani, hogy mindenkit akit lerajzolok, ne képről tegyem, hanem kérjem meg, hogy álljon modellt. Másrészről ha odafigyel az ember, szerintem fényképről rajzolt műnél is lehet érzékeltetni a térbeliséget, arccsontok elhelyezkedését.

Nyilván igazán jó alkotás akkor lesz, ha nem fotóról, vagy emberről rajzolsz, hanem a sajád fejedből pattan ki az ötlet, vagy pedig az adott művedet egyéni megoldásokkal dobod fel, de remélem érthető a kérsés. Hogy is van ez!?