Szerintetek mennyire számít ma már kulturális jelenségnek a vulgáris nyelvhasználat vagy a szleng beemelése az irodalmi nyelvbe, írói produktumokba? Azaz szabad-e a szlenget és a vulgáris stílust alkalmazni vagy ez egyértelmű nyelvromlásnak számít?
válasza:Nem számít kulturális jelenségnek, ízléstelen és közönséges. Bár sokan naturálisnak nevezik.
Beemelése az irodalmi nyelvbe, egyértelműen nyelvromlás.
Jerome David Salinger Zabhegyező című műve mát megírása idején hatalmas port vert fel, amely köszönhető annak, hogy új irodalmi nyelvezetet teremtett meg. Manapság rengeteg nyelvész kutatási témája ez a terület.
Említhetném Spiró György Csirkefej című darabját is. Megírása idején hatalmas közfelháborodást keltett, mégis az egyetemeken tanítják. Szerintem a nem öncélú káromkodás hanem a társadalom egy szegmensére való reflexió és az élet sötét oldalának bemutatása, a realitás szerintem feladat az irodalomnak.
Mindenki másként látja. A kérdést csak azért tettem ki, vajon másoktól milyen vélemények érkeznek. A sajátomat sem rejtem el.
válasza:Egyáltalán nem nyelvromlás. Minél több kifejezést használunk annál jobb, legyen az a hétköznapi beszéd vagy szépirodalom.
A mai világan a kultúra fogyasztás teljesen más, mint 50 éve, 20 éve, 10 éve. Az internetnek köszönhetően mindenki elmondhatja a véleményét, szóban, videóban, zenében, írásban.
A művészetnek ne legyenek korlátai. Egy-egy vulgáris szónak igenis helye van a legemelkedettebb beszélgetésben is.
Ugyanígy a külföldi kifejezéseknek pl.
válasza:Szerintem -- mint általában -- két véglet között van az igazság.
Pusztán a szórakoztatás kedvéért káromkodni egy irodalmi műben önmagát minősítő tett.
Viszont a művészet nem köntörfalaz, hanem rámutat az igazságra, és ha ehhez tabut kell törni, akkor tör. Ezért (is) mondta egy festőművész tanárom, hogy a festő veszélyesebb szakmát űz, mint a gázszerelő.
válasza:Nincs olyan jelenség, hogy nyelvromlás. Nyelvromlás, hogy mai nyelvben már nincs 4 múlt idő?
Szerintem is úgy van, hogy csak azért, mert valaki ezen szórakozik, nem jó beemelni. De ha egy szereplőt beszédét élethűvé akarja tenni az író, akkor miért ne?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!