Von le valamit egy történet értékéből, ha az nagyon erősen önéletrajzi ihletésű és nem a fantázia szüleménye?

Attól függ mit nevezel fantáziának. Ha a fantázia az, hogy a Marson van egy rózsaszín kanapé, amin egy nyúl ül, akkor az a válasz kérdésedre, hogy a te történetednek nem fantáziatörténet lesz a besorolása, hanem valami más.

Ha viszont a fantázia az, hogy te tapasztaltál valamit, és arról gondolsz valamit, és az leírod, ahogyan te látod, amire te következtetsz a tapasztaltakból, amit te tartasz fontosnak kiemelni, amik között te összefüggéseket látsz, amiket te szépnek látsz, amire te fel akarod hívni a figyelmet, akkor az a válasz a kérdésedre, hogy rajtad múlik. Ha te fantáziaszegény vagy, akkor rossz legyen. Ha láttál egy követ és egy békát, és leírod ezt, akkor egy tudósító lesz belőled, de ha leírod, hogy láttál egy követ és egy békát, és talán a kő alatt él a béka, mert ott van hűvös, az már fantázia. Milyen összefüggéseket írsz majd bele? Ezen múlik.

Azzal a kritikával ne foglalkozz, mert szerintem ő nem értette meg azt, mitől volt jó a történet. Talán nem is volt elég ideje átgondolni, amit mondott, vagy rutinszerűen mondta, mert magyar nyelven ez az érv elő szokott fordulni, hogy "úgy könnyű, hogy nem te találtad ki", és még olyanra is rámondják, ami egyedi vagy jó, mert nem építő jellegű kritikaként mondják, hanem, mint az ellenségnek nehezítésképpen, mert tehetséges és emiatt veszélyes. Az individualizmus a baj, hogy nem közösségként gondolkodunk, és nem örülünk annak, hogy a társunk ügyes és az nekünk is jó, mert a csapatnak is jó, épül tőle, hanem ellenséget látunk a másikban.

Szerintem emlékezz az első reakciójára, amikor még nem tudta, hogy igaz történet és TETSZETT neki, a második reakcióját meg, amikor azt mondta, hogy így könnyű, vedd úgy, hogy ez meg egy INDIREKT dicséret volt, mert ezzel is a kontrasztot erősíti egy átlagos történet és a TE történeted között. Ha átlagos lenne a történeted, akkor nem jött volna azzal, hogy úgy könnyű, hanem jó individualista módján megveregette volna a vállad, hogy jól van fiam, csak így szépen középszerűen tovább és akkor minden rendben lesz veled meg velem.