Első vers. Szerintetek milyen lett?

nézd, ő is amatőr - és nem az első verse ugyan -, de zseniális hasonló témában:

Mozaik

Széjjeltört üvegcserepekből

Próbállak kirakni újra ...

De nem hiszem, hogy menni fog!

Mert túl nehéz a súlya ...

Sok csillogó üvegdarab ...

- Most minek ez a játék!?

Hogy megvérezzem ujjaim?

Hogy érezzem, ... hogy fáj még!?

Ez itt előttem nem te vagy,

Csak ezer apró részlet ...

Takarja örök félhomály!

- De nézd meg! - Azért szép lett!

Én úgy vagyok vele hogy egy vers rímeljen.

Az első versszak jó, a többi viszont olyan mintha sima mondatok lennének.Amúgy meg szép :)

Nézzük versszakonként.

"A szerelem első,soha el nem múló

varázsát te mutattad meg nekem,

mikor a júliusi napfényben

ajkad az ajkamhoz emelted"

A felütés szép, de a negyedik sor elrontja. Elcsépelt, szépelgő frázis. Eredetibb, 21. századi szavakkal, képpel kellene megfogalmazni azt, hogy megcsókolt.

"Olyan táncba kezdtünk, amelynek

minden lépése tökéletes, és

egyben tökéletlen volt."

Túl precízen, mondhatnám: túl iskolásan fogalmaztad meg, pedig jó lenne. "Olyan... amelynek... és egyben." A sok kötőszó a lényegről vonja el a figyelmet. A "tökéletes" és "tökéletlen" jelzők helyett pedig pontosabb, eredetibb kéne.

"Aztán elmentél, és minden olyan

lett, mint régen,

olyan kihalt és sivár."

A második sor végén a pont. Nem kell mindent megnevezni, pláne nem ilyen agyonkoptatott jelzőkkel.

"Meghaltam, és vártam, hogy

újraélessz,

de nem jöttél vissza."

Újramicsoda? Egyébként szép, letisztult sorok.

"Elmentél, hogy megmutasd másnak

-úgy, ahogyan nekem-,

hogy mi is az a szerelem."

Ezt is túlírtad. Elég lenne ennyi: Elmentél, hogy megmutasd másnak is: / mi a szerelem.

Azért írtam ilyen részletesen róla, mert van érzéked a költészethez, és ebből lehetne egye igazán jó verset csinálni.

Olyan butaságokkal meg ne foglalkozz, hogy a versnek rímelnie kell. Horatius, Janus Pannonius, Kassák Lajos, Füst Milán versei sem rímeltek.

Sajnos ez nagyon rossz vers. Sőt nem is vers. Csak néhány őszinte, iskolásan megfogalmazott sor. És azt kell mondanom, hogy a látottak alapján szerzője nem mutat különösebb tehetséget a verseléshez.

De ne légy szomorú, hiszen ma már teljesen mindegy, hogy amit írsz, annak milyen valós értékei vannak, a lényeg, hogy sokan olvassanak. Ha valamilyen módon megragadod az embereket, akkor sikered lehet. Oravecz Nóra erre a legjobb példa: abszolút tehetségtelen, mégis ezrek olvassák.