Milyenek a verseim? Utolsó 1 dalszövegem.

A múzsa meghalhat?l

Kereslek de nem talállak,

kereslek és nem látlak.

Tó mélyére úszóm,

hogy legyen egy sellőm.

Partra majd kihúzom,

Hogy ő legyen jövendőm,

Kereslek de nem talállak,

kereslek és nem látlak.

Metrón nagyvárosban keresem,

drága szép kék szemedet.

Megérinteném a vállad,

de te rám ordítasz: Mit csinálsz te állat!

Kereslek de nem talállak,

Kereslek és látlak.

Egy falusi parasztházban,

együgyű magányban.

Szőke fürtjeidet simogatom,

te meg őrlődsz a pletykán mint egy malom.

Kereslek most már látlak,

kereslek és megtaláltalak.

Egy fekete tömeg van körülötted,

de nincs már itt a lelked.

Én leteszem a rózsámat,

hogy meghalld utolsó strófámat.

1. Meleg-holokauszt áldozatainak.

Megszerettem egy fiút,

De az állam bezárt minket.

Mint egy állatot.

Mert az élet elhagyott.

Nyomták belém fecskendőket.

mert megakarták változtatni lelkemet,

De rájöttek hogy nem lehet.

Így bezártak a haláltáborba hogy elpusztítsák testemet.

Nem adtak fel,

mert magamat nem hagyom el.

A barátom füstként távozott a kéményből,

hangja megmaradt verseiből.

Szabad lettem végül!

De meghaltam egyedül.

Mert megölték a páromat,

3. Párizsi Csók 2009. 12. 07.

Párizsban járva,

Bottal kezemben,

Foltos farmerzsebben,

Szájam gyönyörű csodálattól tátva.

Szerelmes tavaszt éneklem dalolva,

Feloldó ridegség szememben,

És boldogság a tavaszi szélben,

S itt maradok madarak dalolását hallva.

Egyik sarkon ifjú kurtizán,

Másik utcán életet jelző neon.

Templomban egy élőszobor káplán,

Veszélyes tanait mondja mint a metános Charon.

Én meg megyek az élettel szemben szépen lassan és lazán.

És dobolom ritmusosan a lassú s gyönyörű halálos táncom.

4. Kurtizánok 2009. december. 12.

Hága utcáin vonulnak a kurtizánok,

Kiáltják a piroslámpás utcákban

Prostik csak pénzért fekszenek ágyba,

S félóránként váltják egymást a kuncsaftok,

Átkelek Amszterdamba csónakon,

Betérek egy csatornaparti kurtizánlakba,

Majd félórát gyönyörködök a csajban,

Végül meglopnak és elsétálok.

Vad orgiát hallok mindenhol,

Vörös Rózsa illatot érzek az utcán,

De ezek a helyek mind disznóól.

Bordélyban egy ifjú játszik zongorán,

Éjféltől itt a fekete csend honol,

hazatértemben, nejem ordít rám.

Cigaretta füst+ Tequlia

1. Szívtam a cigarettát,

tele lett a hamutál,

Emlékeztem az első orális szexemre,

mely egy fiúval történt.

Mert vágytam a szerelemre,

s igényeltem az ölelést.

2. A hamutál az én lelkem,

mert így telik be lassan az életem.

Újjászületve rothadok,

pokoltűzébe elhamvadok.

refrén Ugyanígy szívtam a farkát,

mint a cigarettát,

Elszánt voltam a tettre,

de az életem ő elvette,

keserű lett a szerelme,

s ő elvesztette a lelkét. 2szer