Művészet pártolók? Nektek mi a véleményetek?

http://www.youtube.com/watch?v=ro18tc1dy6k

Érdekel, hogy kinek mi a véleménye erről a kis filmről. Bár már két éve készítettem, még mindig ezt tartom a szívem csücskének. :)

Az első kis filmem címe: Arany Középút. Egy 20-as években élő szabadelvű nő története. Helena egy kastélyban él, ahol tánccal, borozással, és a komornyikkal való kacérkodással tölti az idejét. Egy napon leesik a lépcsőn és elájul. Mikor felkel nem emlékszik semmire, de annyit érez, hogy belül megváltozott. Elindul emlékeket kutatni. Eleinte csak emlék képeket lát, az első nagyobb összefüggő emléke a szalonban játszódik, amint jazz-t hallgat és szeretne kikezdeni a komornyikkal addig amíg a férje, Oliver haza nem ér. A komornyik visszautasítja, de Helena nem törődik vele, tovább táncol egyedül. Ezek a képek a megváltozott Helenát durván érintik. Saját magát látja de mégse érti. Tovább kutat, mígnem a szobájába érve újabb emlék fogadja. A szeretője levelét olvassa, mikor benyit Oliver, a férje. Próbálja elhárítani a konfliktust, de Oliver észreveszi a szerető fotóját. A házasságuk itt teljesen szakadékba dől. Az emlékek után kutató Helena kirohan a kastélyból, mialatt minden emlék a helyére kerül, feltárva régi énjét. Nem tud mást tenni, mint elfogadni a valóságot. Mivel mindkét szereplő elég szélsőséges. A régi Helena szeretőt tart, kihasználja férjét, iszik, cigarettázik, addig az új Helena, egy szürke, unalmas, csendes, vallásos nő. Ha a két személyiség pozitív tulajdonságai összekovácsolódnának, akkor az lenne az Arany Középút, egy minden szempontból jó ember.