Mi a véleményetek erről a versről?

Kis virágok

Tudom néha rossz és fájdalmas az élet,

Elbánik veled, bármily szépen kéred,

Hagyjon, ne gyötörjön, ne bántson már tovább,

Hadd mosd le arcodról, fájdalmadnak porát.

Ha kínodban már rugdosod, kaparod a falat,

Ha hiányzik valami, mint éhesnek a falat,

Ne hagyd, hogy szíved feleméssze a bánat,

Engedd le magad előtt a rózsaszín fátylat.

Engedd le, s csodálkozz milyen szép a világ,

Körülvesz téged, sok kis színes virág,

Lehet, hogy mi is, kis virágok vagyunk,

Rettegek tőle, egyszer elhervadunk.

De van aki öntöz, gondoz, vigyáz minket,

Reánk adja könnyen, hófehér ingünket,

Reánk adja s közben, csókot nyom arcunkra,

Melytől boldog mosoly, ül ki az ajkunkra.

Nyíljon ki a szemed, s lásd meg a virágot,

Ki be akarja veled járni a világot,

Feledd a múltad, a rosszat, a szépet,

A jövőddel törődj, a mát pedig éld meg.

Mindig lesz ki öntöz, gondoz, vigyáz minket,

Nyíljon ki a szemünk, s lássuk meg a kincset,

A kincset mellyel karunkban, az égre nézve fel,

Gondtalan, örömmel, együtt hervadunk el.