Csak én érzem úgy, hogy őszinte visszajelzést, építő jellegű kritikát szinte sehol sem lehet kapni, vagy tényleg ennyire ritka az érdemi visszajelzés a művészvilágban?

"Szinte látom rajtuk, hogy nem tetszik nekik, amit csinálok, mégis, igyekeznek kitérő vagy pozitív kicsengésű válaszokat adni, nehogy megbántsanak."

Jelenleg csúcsra van járatva a "nehogy megbántsunk valakit" kultúrája. Én alapvetően kedvelem az őszinteséget, de még én is nehezen írom le mondjuk egy vers szerzőjének itt, hogy semmit nem ér a műve. Amelyik annyira katasztrofális, annak persze igen, de amelyik már alulról közelíti a középszart, annak olyasmit írok, hogy "nem rossz próbálkozás, de bőven van mit csiszolni rajta". Egyszerűen rossz érzés teljesen leoltani valakit, akin látszik, hogy a nullánál egy picivel többet tett bele a dologba.

"Mivel én az esetek 80-90%-ában ilyen jellegű visszajelzéseket kapok, illetve többnyire még ennyit sem, kezdem azt érezni, hogy semmi tehetségem a rajzoláshoz."

Ha így érzed, akkor valószínűleg így is van... :(

Mindenesetre küldjél privátba, vagy ide is belinkelheted, ha kifejezetten kéred az őszinteséget, akkor tőlem tuti meg is kapod.

"Ne azért akarj alkotni, hogy másoknak tess, hanem a magad ízlése szerint."

Ez rendben van mindaddig, amíg tényleg csak magának, saját kedvtelésre akar alkotni. De ha már megméretteti magát a külvilág felé is, akkor bizony tudomásul kell venni a külvilág ítéletét. És nem minden az ízlésen múlik, vannak azért objektív szempontok is, ami alapján a művészi tehetséget és tudást értékelni lehet.

#5: ez így van. De attól még hamar ki lehet égni abban, hogy folyton azt hajkurássza az ember, amire több lájkot kap, ahelyett, hogy azt csinálná, amit szeret is. Ha szereted, sokat csinálod, attól még egyre jobb leszel. Aztán megrekedsz egy szinten, azt el kell fogadni. Nem kell mindenkinek eladnia a képeit, a művészet remek hobbi akkor is, ha az asztalfiókban marad.

Az én munkáimat is csak a család dicséri, alig kapok rá pozitív visszajelzést idegenektől, de nem érdekel. Kiposztolom, megkapom a 3-5-10 lájkot és kész. Többet számít, amikor visszahallom, hogy a rajzfilmfigurás naptár a hálóban van kitéve, a kis virágos akvarell könyvjelző lett, ha látom a képeslapot a nagyi vitrinjében, mint hogy randomuser0815 lájkolta.

Online senki nem fogja odakommentelni, hogy "ez de szar", csak továbbgörget. Személyesen is csak kevesek (nekem pl anyukám szokta mondani, hogy "ez most nem sikerült olyan jól" vagy "tudsz ennél jobbat is"). Ez egy ilyen biznisz, a legtöbb ember nem tudja megmondani, mitől jó egy kép technikailag, csak azt, hogy neki tetszik-e. (3-as voltam)

Persze. De ha elismerést akarsz, akkor vagy az aktuális trendeket követed vagy annyira jó és egyedi vagy, hogy nem vagy erre rászorulva. Akkor viszont nem azt kapod, mint amire a kérdező panaszkodik, hogy "egész jó".

Ha ez az a kérdező, aki rögtön beugrott, ahogy elolvastam, akkor volt itt már pár ilyen kérdése, csak a mások hibáztatása meg a hiszti, hogy alig pár lájkot kap és a művészeti suliban kinézik a társai is meg a tanárai is. Nem muszáj, hogy az elismerés meg a megélhetés legyen az elsődleges célja az alkotásnak, csak erre próbáltam (megint) rávilágítani. Ha viszont megélhetés, akkor 90%-ban mások ízlését kell kiszolgálni valamilyen formában (ha ez a kérdező az, akire gondoltam, ő animációs stúdióban akart volna elhelyezkedni, az nem az egyéni alkotások fellegvára, legalábbis az első 10-20 évben).