Miért hiszik sokan, hogy tudnak énekelni, amikor nem?

Én úgy gondolom, hogy a művészetekben nincs olyan, mint mondjuk a tudományokban, hogy valaki jó vagy rossz bennük. A művészet egy szubjektív dolog. Ugyanazt, ami valakinek nagyon tetszik, azt lehet, hogy valaki más borzalmasnak gondolja. Igen, ez arra is vonatkozik, ha egy zene mondjuk hamis. Akinek nincs olyan érzékeny zenei hallása, annak simán tetszhet egy hamisan szóló zeneszám, és nem gondolom, hogy ezzel bármi baj lenne.

Másrészt sajnos manapság már a hobbijainknál is az az elvárás, hogy csak olyasmivel foglalkozhatsz, amiben kiemelkedő vagy, ami pénzt és népszerűséget hoz. Pedig ez egyáltalán nem így van. Erre a célra a munkánk való, a hobbi viszont olyan tevékenység, amit szívesen végzünk a szabad időnkben pusztán kedvtelésből. Ha téged boldoggá tesz az, hogy a szabad idődben énekelsz, akkor tedd nyugodtan, teljesen mindegy, mennyire vagy hamis! Ha az plusz boldogságot okoz neked, hogy ezt fel is veszed, klipet forgatsz hozzá és feltöltöd az internetre, akkor tedd azt! Épp eleget szívunk a munkahelyünkön azzal, hogy folyamatosan robotolni, teljesíteni, fejlődni, alkalmazkodni kell, a hobbijaink hadd legyenek már a sajátjaink és hadd csinálhassuk már őket úgy, ahogy nekünk tetszik!