Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Ha mindenki más rasszbélivel...

Ha mindenki más rasszbélivel házasodna, egy generáció múlva eltűnnének az előítéletek?

Figyelt kérdés
2010. jún. 28. 11:29
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
63%
Nem tűnnének el, mivel ezek többnyire nem elő, hanem utóítéletek.
2010. jún. 28. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
Nem, akkor az újonnan kialakult keverékek rekesztenék ki egymást. A széles ajkúak a keskeny ajkúakat, a világosbarnák a sötétbarnákat és így tovább. Ez emberi ösztön, és az emberi faj még túl fiatal ahhoz, hogy teljesen túllépjen ezen.
2010. jún. 28. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 anonim ***** válasza:
Dehogyis:D Ezt párszor kitárgyaltuk már, hogy az emberi természet része, hogy előítéletei vannak. Hibába kevered te a rasszokat, akkor majd legfeljebb a félvéreket fogjuk elítélni, vagy xy keveréket stb.
2010. jún. 28. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
53%

erre nem lehet kötelezni az embereket. egyébként épeszű embernek amúgysem jut eszébe, h más rasszbélivel házasodjon, ezt csak a média, meg a benetton reklámok sugallják.


osztom a véleményt én is. nem elő-, hanem utóítéletes vagyok.


az emberek így vannak kitalálva.

de nem csak a másik bőrszínt utálják, hanem azt, ha valakinek más a foglalkozása, más a testalkata, más az anyagi helyzete.

2010. jún. 28. 11:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:
24%

"...egyébként épeszű embernek amúgysem jut eszébe, h más rasszbélivel házasodjon..."

mivaaaaan??

2010. jún. 28. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
66%
Azt érnénk el vele, hogy a genetikai állományunk leromlana, és kevésbé lennénk ellenállóak a környezeti tényezőkre, betegségekre. Minden rassz másként reagál ezekre, és ha eltűnnének a "rasszok", akkor felhalmozódnak az egyes rasszokra jellemző hátrányos tulajdonságok (pl. a negridek sokkal érzékenyebbek a HIV-vírusra, ez a tulajdonság pedig megjelenhet a "félvérekben" is). Ha úgy vesszük ez egy nagy beltenyészet, ami mindig a genetikai sokféleség leromlásával jár. Szóval nem vezet jóra, nem véletlen alakultak ki a rasszok.
2010. jún. 28. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:
Lemaradt, hogy az előítéletek pedig megmaradnának, csak nem a rasszbeli származásra vonatkoztatva.
2010. jún. 28. 11:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 anonim ***** válasza:
20%

"pl. a negridek sokkal érzékenyebbek a HIV-vírusra"

Azért erről egy link nem ártana, mert nagyon áltudományos baromság szaga van.

2010. jún. 28. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim ***** válasza:
82%

ma 12:00

A magyarországi kutatás első eredményei alapján a magyar lakosság mintegy 10 százaléka kevésbé fogékony az AIDS-et okozó HIV-vírusfertőzésre, mint akár az afrikai, akár a mediterrán vidékeken élők – jelentette be a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója.


Nagy Károly professzor hozzátette: mindez egy génmódosulásnak köszönhető, és felismerése nagymértékben segíti egy hatásos AIDS ellen védő anyag kifejlesztését.


Ahhoz, hogy egy vírus megfertőzzön egy sejtet, kapcsolódnia kell hozzá. A legtöbb vírus számára vannak különleges, csak rá jellemző úgynevezett dokkoló egységei, ezek a receptorok, amelyek azt segítik, hogy megtapadjon a sejt felszínén, és bejusson abba. Ezt nevezzük vírusfertőzésnek – mondta a professzor az InfoRádióban.


A HIV-vírusnak is van egy speciális receptora a sejtjeinkben. Egy olyan fehérje, amelyre szükségünk van a mindennapi létezéshez. Ha azonban ez a receptor nem ép, akkor a vírus sem tud a sejthez kötődni. Így a mutáció hasznos a szervezet számára.


A vírusfertőzést segítő horgonyzóhelyek száma például a skandináv országokban élők sejtjeiben kevesebb, mint a mediterrán országokban, a mutáció azonban teljesen hiányzik Afrikában.


Ezért van az, hogy a betegség a legnagyobb arányban a fekete kontinensen terjedt el. A magyar lakosság 10-12 százalékára igaz, hogy kevésbé fogékony a fertőzésre.


A felismerés egy ellenanyag kifejlesztésében is segítséget nyújthat – mondta Nagy Károly. A jelenlegi gyógyszerek csak azokra a vírusokra hatnak, amelyek már beléptek a sejtbe, ha azonban sikerült az újfajta eljárást kifejleszteni, az még a sejtbe jutás előtt megakadályozhatja a fertőződést. A professzor szerint az eddigi eredmények bíztatóak.


(Infó Rádió)

2010. jún. 28. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 anonim ***** válasza:
66%
Köszi!
2010. jún. 28. 12:27
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!