Miért ilyen nehéz előítéletek nélkül élni? Egyáltalán lehet?

Nem lehet előítéletek nélkül élni.

Tegyük fel, kétszer csípett meg olyan rovar, ami sárga-fekete csíkos. A harmadik sárga-fekete csíkos bogarat nem fogod akkor se piszkálni, ha nem csíp.

A tapasztalás alakítja ki ezeket az előítéleteket, és a természetben a túlélés részét képezik. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ma is.

Szóval lehet nélkülük élni, csak nem túl sokáig.

Másrészt, soha nem lesz lehetőséged, hogy minden egyes embert ismerj, aki szembe jön az utcán, és akár akarod, akár nem, te is megítéled a külseje, a ruházata, a kora, a neme, a mozgása stb. alapján.

Én azt mondom, 17:23-ast kiegészítve, hogy szerintem nem csak a tapasztalás, hanem a nem ismerésből eredő félelem is besegít az előítéletek kialakulásában. Félelem, mint önmagadban való bizonytalanság. Ha frusztrált vagyok, könnyebb felhúzni, hamarabb beszólok másoknak, sajnos.

Nyilván ez a bizonytalanság, ez a bizalmatlanság mások és magam felé, valóban, a túlélés része és szükséges dolog. Kiirthatatlan. De fékezhető, egy picit. Ha kevésbé vagy stresszelhető, és magaddal jóban vagy (vagy legalábbis igyekszel).

Az a baj, hogy keverjük a "meglátni", "megismerni", "megérteni" és a "meg(nem)szeretni" fogalmakat. Összekutyuljuk.

(Csak egy példa: Amikor egy haverina napokig nyaggatott, hogy miért nincs fiúm, és közöltem vele, hogy hát... mert lányok szoktak érdekelni, akkor azzal vágott vissza, hogy "de nem tudom átérezni". Hiába mondtam neki, hogy ez így van jól, nem kell azonosulni velem, hogy megértse a helyzetet... tátogott továbbra is. Kár.)

De majd lassan-lassan szétbontjuk ezeket. Ráérünk.

Tökéletesen előítéletek nélkül élni nem lehet. De törekedhetsz arra, hogy a helyzethez mérve minél objektívabb legyél. És bele kell nyugodni, hogy márpedig az ember alapvetően szubjektív, magán méri, magán szűri át az élményeket.

szerintem lehet tágítani a határokat, csak az emberek szeretik a kényelmet, és megmagyarázni a butaságot könnyebb, mint tenni ellene. ha megismered az okot, az adott embert/dolgot, akkor elmúlik az előítélet.

nem feketefehérben kell gondolkodni például a fenti példához fűzve: lehet hogy nem fogsz semmilyen bogarat sem csak úgy piszkálni amíg meg nem ismered a bogár viselkedését. de mivel a rovaroknak nagyon kicsi "személyisége van" ezért többnyire hasonlóak. egy ember esetében már nem igaz, mert attól ahogyan kinéz vagy ami a vallása, nem jelent semmit, hiszen a végeredmény a lényeg, ahogyan bánik veled.

szóval attól függ milyen előítélettől akarsz megszabadulni