Miért volt jobb élni az 1990-es években, mint ma? Miben volt más? Egyáltalán jobb volt vagy csak az emlékezet szépít meg mindent?
Szerintem erre a kérdésre nem igazán fogsz két egyforma választ kapni. Teljesen egyén és élethelyzetfüggő, hogy kinek melyik korszak az ideális.
Én konkrét, empírikus megközelítéssel, tapasztalatok alapján, a saját- és családunk életének szemszögéből tudom elmesélni, hogy nekünk miért volt jobb a kilencvenes évek, mint a mostani korszak. Nekünk az valóban fényévekkel jobb volt mint manapság.
1990-ben töltöttem a 18-at.
Ami egyértelműen jobb volt: hagyták az embereket élni. Nekünk a kilencvenes évek első felétől a rendszerváltás okozta privatizáció okán lett egy cégünk. Megvettük azt a céget, ami apám munkahelye volt. És ez nem volt lehetetlen meg űbernehéz teljesíthetetlen. Az állam ún E-hitelt adott erre, azaz egzisztencia hitelt, amit a vállalkozás jövedelméből lehetett fizetni, könnyedén, nem állandó hóvégi kríziskáoszválsággal, hanem működő, teljesíthető módon. A cégnek voltak munkái, nem kellett kilincselni. Sokkal jobb volt, hogy abban a szektorban akkor még bőven volt pénz. Mi nyomdát működtettünk, akkor nem volt még ennyire kiherélve a szakma, nem volt ilyen olcsójánoskodás. Megfizették a munkánkat. Tényleg sok megrendelés volt, bőséges árréssel. Elég ha annyit mondok, hogy hitelfelvétel nélkül tudtunk építkezni az agglomerációban? Hitelfelvétel nélkül nekem, mint a fő cégtulajdonos fiának, használtan ugyan, de Porsche sportkocsim volt. A húgomnak is saját kocsija volt. Kellett egy ruha, kellett egy tankolás, gumizás, szervíz, házrezsi stb, semmi fejvakarát, semmi atyaúrisetnekés, hanem ezekre úgy simán futotta. Volt két hatalmas nagyétkű kutyánk. Az egyik ráadásul gyógyszerezésre szorult. Ezek sem okoztak gondot.
A törvények nem bastattát ennyire agyon a vállalkozókat. Cégautót, magánautóhasználatot, mobiltelefont simán lehetett költségelni, nem volt bonyolult és nem kellett trükközni. Sokkal élhetőbb szabályozás volt és sokkal pörgősebb az üzleti élet.
Ezzel szemben ma egy rakás szar ez a kiheréltség, minden irdatlanul meg van bonyolítva. Látom,mhogy azok a kollégák, akik maradtak a nyomdaiparban, egy-két kivételtől eltekintve éhenkórász kispályázás van az örökös árverseny és vevői csóróság miatt stb.
Tehát a mi családunknak, a mi szakmánkban, a mi életünkben összehasonlíthatatlanul jobb volt a kilencvenes éveket élni, mint a maiakat.
Szubjektíve: fiatal srác voltam 18-28 éves korig, anyagi gondtalanság, Porsche, csajozás, éjszakai élet, oprimizmus, jövőkép, félelmek és szorongások nélküli élet.
De ez a fenti sztori rám és a családomra igaz. Nem egyezik szükségszerűen másokéval.
Igazából csak 2 dolog volt jobb:
- a kiszámíthatóság. Ha bizonyos - nem változó - feltételeket teljesítettél, akkor hagytak élni.
- a szociális háló. Ma az szinte nincs.
"körülöttünk a történelem nem változik, valamint az emberi természet sem."
Pedig de, nagyon is változik mindkettő.
Az emberi természet legjobban 2002-2004-től, érezhetően, a történelem meg talán cirkulárisan változik, ahol korábbi mintázatok, azaz ismétlődő alakzatok, formák vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!