Honnan tudjuk, hogy minden ember ugyan azt a színt látja?

ma 08:52:

A szinesztézia NEM betegség, és NEM bemagyarázás alapján működik, hanem teljesen automatikusan történik meg az adott személlyel.

Viszont az is igaz, hogy a szinesztéziások rendszerint nem veszik észre, hogy másként érzékelnek. Ehelyett feltételezik, hogy mindenki mindent ugyanúgy érzékel, mint ők, tehát a dolog egyértelmű. Csak akkor jönnek rá, hogy ez nem igaz, amikor például hamis színekben írott betűket látnak.

Kérdező: Az állatoknál is vannak kisebb eltérések.

A legtöbb állat nem látja olyan jól a színeket, mint az ember.

Egy kisebb eltérést magadon is tapasztalsz a két szemed között.

13:04:

"és ki is mutatható, hogy ilyenkor az agyban valóban aktívak a színérzékelési területek, nem csak "bemagyarázza" magának"

ma 12:58:

A szubsztraktív színkeverésnél keverhetjük a feketét is, ilyen a CMY modell a nyomtatóknál(hiszen a papír fehér, nem fekete), csak inkább nem ezt, hanem a CMYK modellt használják, ahol a türkiz, magenta, sárga színeken kívül van még fekete is.

12:45 - ott a pont. A rajztanár kitörölheti a valagát az RGB színmodelljével, az kizárólag az additív színkeverést jelenti és fényszínekre értelmezhető. Amint ő, vagy a diákja a kezébe vesz egy ofszetnyomott kiadványt, máris a CMYK (szubtraktív) színkeverés eredményét látja. Ezek a tárgyszínek.

De ami tény, hogy a szemben lévő színérző receptorok a fényszíneket érzékelik, ilyenmódon az RGB-t. Konkrétan a teljes színskálát a vörös, zöld és kék színekből keveri ki. Ebből következik, ha valakinél pld. a zöld receptorok mennyisége csökkent, akkor a keverés téves színlátást eredményez (színtévesztés, anomália), azaz a normál színlátó és a színtévesztő nem ugyanazt a színt látja.

"Honnan tudjuk, hogy minden ember ugyan azt a színt látja?"

Tudjuk, hogy nem ugyanazt látják.

A szín ugyanis nem a tárgyak fizikai tulajdonsága, hanem egy érzet.

A szín létrejöttéhez 3 dolog kell. Kell először is egy tárgy. Ezt meg kell világítani. Végül, ezt valaki látja, és azt mondja, hogy egy bizonyos színt lát, pl. az előtte lévő labda piros. Persze amiről beszél, az az őbenne létrejövő szín-érzet, nem pedig a tárgy! Ugyanakkor egymással a tárgyakról beszélünk, pl. piros labdákról, nem a színérzeteinkről. Egy pirosat és zöldet nem is látó piros-zöld színtévesztő (aki a világot piszkos kék-sárgában látja) is tud beszélni a piros labdáról, mert ugye megtanulta.

Az emberek szeme eltérő felépítésű. Pl. a különféle színérzékelő pálcikák aránya nem teljesen azonos mindenkinél. Annyira nem, hogy ugyanannak az embernek a két szemében sem tökéletesen azonos az arányuk. Ezért a legtöbb ember nem teljesen egyformán látja ugyanazokat a színeket a két szemével. Az egyikkel pirosasabban, a másikkal zöldesebben látja a világot például. Legfeljebb van, aki ezt észreveszi, meg van, aki nem. A színvakság, színtévesztés esetében jelentős az eltérés az átlagtól a színérzetekben, a többi esetben az eltérések kisebbek. De egyáltalán nem ugyanúgy látjuk a színeket, sőt, meglepő lenne, ha ugyanúgy látnánk, mert az azt jelentené, hogy a szemeink és agyunk különféle paraméterei annyira hasonlóak lennének, ami csak ember alkotta sorozatgyártmányok példányainál (vagy ott sem) fordul elő, a természetben azonban ilyesmi nincs.

Végül, felvethető, hogy van-e olyan ember, aki pl. pont fordított spektrumot lát, mint egy másik ember, tehát hogy olyan radikálisan máshogy lát mindent, mint a kérdésben szereplő gyerekek. Ez ellen egyedül azt lehet felhozni, hogy nincs okunk feltételezni, hogy ez így van, ha meg így lenne, azt nem lehetne bizonyítani. Amúgy valószínűleg nincs így, mert általában mindenki a pirosat tartja a "vad" színnek, a kéket a "nyugodt" színnek stb., és ez alapján sejthető, hogy ezek a színek hasonló élményeket jelentenek mindenki számára.