Neked a tanulás (inkább) ismeretszerzést vagy (inkább) tanulmányok folytatását, egy bizonyos végzettség megszerzését jelenti?

Nekem az előbbi. De sok embernek inkább az utóbbi-szerintem.

Ha sok ismereted van akkor jobban képbe vagy a saját képességeiddel és azzal, hogy merre menj tovább, mi érdekel igazán. Így megtalálod a helyed és talán ott olyan értékes személyek közé fogsz tartozni akikből hiány van.

Nekem az első, ezért nem is tanultam tovább.

Nekem azért a második, mert rövidtávon tudok ebben teljesíteni, vagyis gyorsan megütöm az elvárt szintet. Láttam, hogy ennyi elég ahhoz, hogy fontos papírokat mutogatva többet keressek ugyanannyi munkával. Csalódott azért vagyok, mert amit később nem használtam, azok nagyon elfelejtődtek. Szerintem jobban mint másoknál ez lenni szokott. Hiába szereztem meg új ismereteket, amiket ott és akkor ténylegesen elsajátítottam, ha most kellene, ezeket nem tudnám hasznosítani. Az egyetlen amit tényleg hasznosnak tartok magam részéről a tanulásban, az inkább egyfajta szemléletmód elsajátítása volt. Ehhez van szükség a tanárokra, mint olyan emberekre, akivel közvetlen kapcsolata van a tanulóknak. Ismeretet szerezni ma már rengeteg helyről lehet. Papírt venni is lehet. Vagy kivárni azt az időt mikor véletlenül nem vágnak el valamivől és 10 év alatt megkapod azt a papírt valahogy. Igaziból a gyakorlatban sem a rengeteg ismeret, sem a papírok száma nem lesz döntő abban, hogy mennyire jó valaki abban amit csinál. Ezért is nézték mindig, hogy hol, kinél végzett valaki, de ma már ennek sincs akkora jelentősége szerintem.