Ezeket hol tanítják be az embereknek?

# 12 "a többieknek meg jó pelenkaszagolgatást"

Annak idején örültél, amikor anyúkád szagolgatta a tiédet. Gondolom magadra is csak egy bűz forrásként tekintettél.

Az emberek nagy része nem szeret gondolkodni, viszont kényszernek érzi, hogy mindenhez hozzászóljon. Ugyanilyen toposz, hogy minden kajára, ami nem saláta, rámondják, hogy "fúj, egészségtelen", vagy hogy a nekik nem szimpatikus politikust akkor is szidják, ha kivételesen van egy értelmes ötlete. Ha egy ilyen ember elég sok helyen olvasta, hogy a "nem akarok gyereket"-re az a szokásos válasz, hogy "úgyis megbánod", akkor mondja ő is.

Másik motiváló tényező, hogy sokan feltételezik, hogy ami neki boldogságot okoz, az mindenki másnak is. Ők jó szándékból mondják, hogy neked is kéne, de nem értik, hogy nem mindenkinek ugyanaz okoz örömet.

"egy anyuka megtapasztalta MINDKETTŐ életet, tehát össze tudja hasonlítani a gyerekes és nélkülit. De egy gyerek nélküli nem."

Vannak gyerekek a családomban, imádom őket. De introvertáltként szükségem van az egyedül töltött időre, pár nap után megkönnyebbülés, ha nem kell másokkal foglalkoznom. Szóval hidd el, meg tudom ítélni.

(igen, most jön majd a "de a te gyereked az mááás", de bele nem merek gondolni, mit kapnék, ha saját gyerekem lenne és azzal írtam volna ugyanezt)

24, abból, hogy van pár gyerek az ismeretsegi körödben akiket neha látsz pár órára, közel sem adja azt a tapasztalatot hogy milyen, amikor családod van.

Szóval tényleg nem tudja akinek nincs gyereke, hogy az milyen, illetve teljesen mást gondol róla. Most hogy 2 is van, tudok hogy megmaradhattam ugyanannak. Járok neha bulizni, ugyanúgy leülhetek olvasni amikor pl. alszanak vagy legoznak, stb. De megis több lett az életem, rengeteg programot csinálunk velük és nagyon jó ilyen boldogságban élni. Gyerek előtt is szuper volt de most megsokszorozódott.

"De introvertáltként szükségem van az egyedül töltött időre, pár nap után megkönnyebbülés, ha nem kell másokkal foglalkoznom. 24"

Ez egy értelmes átgondolt életút lehet

- ellentétben a "pelenkaszagolgatós" frusztrált torzulással.

Ott inkább az a szomorú tény állhat mögötte, hogy nem talált értelmes jólelkű társat - akivel családot alkothatna gyerekkel együtt.

Sajnos sok ilyen nő van. El kell fogadni akkor ezt a helyzetet.

24-nek értelmes, egymásra figyelő családnál MEGOLDJÁK, hogy naponta egy kicsit egyedül is lehessen - amely elemi szükségletünk, nemcsak introvertáltaké, hanem minden emberé. apa, anya és a gyerek is -

Ez ugyanis pihentető, nem kell senkihez alkalmazkodni, nem szól bele egy kis gondolkodásba, ábrándozásba senki.

Mi ilyenek vagyunk, mindketten introvertáltak, és megoldjuk, 10-20 perc, vagy néha 1-1 nap, ha igén van rá. Egészen különös, 24, hogy társaságban gyakran érzem magam egyedül, magányosan, egyedül soha. :)

23 évesen nagyon fiatal vagy, változni fogsz szinte biztos. :)

23 évesen még nagyon sokan nem a gyerekvállalásra gondolnak.

#25 neked nem sikerült értelmezni, bocs, de nincs kedvem egyszerűbben leírni :)

#26 nem ismeretségi körben lévő, néha pár órára látott gyerekről van szó, hanem párom gyermeke gyakran van nálunk, illetve rokon gyerekek vendégségben.