Miért számított jobbnak régi időkben ha valaki a paraszti társadalomból gyári munkássá válhatott? Fix munkahely, biztosabb jövedelem?

A kulcsszó a tanulás, mert az nyitotta meg a társadalmi mobilitás lehetőségét. A jövedelmi különbségek is jelentősek voltak főleg a földet nem tulajdonló parasztok/zsellérek megélhetési lehetőségeihez képest. A gyári munkás szervezettebb volt, akár politikailag (szakszervezetre gondolok) akár kulturális értelemben. És volt lehetősége a kultúrotthonba, önképző körbe járni, mindenképpen világot látottabbnak számított, hisz a gyáripar nem vidéken volt jellemző, hanem nagyobb városokban, főleg eleinte. Akinek szakmája volt, az nem alja munkakörben dolgozott, arra ott voltak a segédek és inasok. Ha megfelelő szakmája volt, és volt némi alaptőkéje, akár iparengedélyt is kiválthatott később a szülőhelyén. Így lett a culágerből kőműves, abból pallér, majd akár építési vállalkozó.

A történelemkönyvek alapján azt várhatnánk, hogy a parasztnak jobb dolga volt, mint a munkásnak. Ez így is lehetett sokáig, de úgy látszik, ez egy idő után megfordult.