Eladók! Néha ti is utáljátok az embereket?
Én nagyon elítélem azt a hozzáállást,hogy "Nála van a pénz,ő fizet,tehát úgy viselkedik,ahogy akar".Birka,aki tűri!
Egyenlőre ilyen emberből van kevesebb,szerencsére!Jól is néznénk ki,ha mindenki kedve szerint bunkózna a boltokban,a vendéglőkben,a fodrásznál,a kórházban,minden főnök úgy viselkedne a beosztottaival,ahogy más a kutyájával sem,stb...Mert ő úgy érzi,megteheti a pénzéért.
Aki kihasználja a lehetőséget,hogy bunkó legyen,csak mert ő a fizető,az nem gondol arra,hogy az üzleten,munkahelyen kívül is összehozhatja őt a sors azokkal az emberekkel,akiket lekezelt,megbántott.És vannak,akik nem felejtenek.
Nem tudom tisztelni azt,akinek CSAK pénze van,vagy CSAK főnöki beosztása,embersége,jómodora viszont egy nagy nulla.
Azért írtam a kérdést, mert kíváncsi voltam.
Engem szeretnek a vevők, mert általában kedves vagyok velük, bár néha nagyon fáradt vagyok, jelen pillanatban pedig hathetes terhes, bár ez még nem látszik.
Vannak tipikusan olyan vevők, akik akkor se köszönnek, ha harmadszor köszönök rájuk, már emelt hangon. Főleg idősebb hölgyek, amit furcsállok (nem nagymamakorúak...)sőt, elnézően mosolyognak hogy mit köszönget itt ez a kis hülye. (32 vagyok.)
Pontosan tudom, hogy a vevőkből élünk, egyetlen alkalmazott vagyok, szerencsére nagy a forgalmunk, és bár nem jutalékot kapok, ritkán távozik vevő áru nélkül.
Ez az egyik bajom is, hogy pl. előszeretettel lopnak:)
Ezt nem polgárpukkasztásnak szánom, ez tény. Olyanok is, akiken márkás melegítő van, és a nők szépen ki vannak festve.
Tegnap egy nő pl. odadobott elém egy Labellót, hogy bontsam ki a csomagolásból, mert használni akarja... Valamelyik nap egy három-négyéves kisfiú hozzámvágott valamit, előtte egy másikat a raktárból kellett kiszedni.
Ha valami nincs, pofákat vágnak, pedig egy héten kétszer kapunk árut, és mindent megrendelünk, azt is amit nem lehet:)) nem tudnak várni, minden azonnal kell.
Persze vannak kedvenc vevőim is, és nem feltétlen olyanok, akik hatvanezret hagynak ott egyetlen vásárláskor (bár azoknak nyilván jobban pattogok, belőlük élünk ugyanis, ahogyan valamelyik hozzászóló helyesen ezt mondta.)
Sőt, az idősebb néniknek cipőpróbálás után igenis letérdelek és bekötöm a cipőfűzőt, nem vagyok szívbajos.
Csupán néha fáradt ettől a rengeteg ingertől:)
12.20 és 12.31 vagyok.
Amúgy szerintem egy ilyen kérdést eleve csak egy "lelkizősebb" fajta eladó tesz fel, aki nyel, nyel, nyel, aztán megint nyel, de egyszercsak betelik a pohár. Mindenkinél betelik, pláne, ha az illető hathetes terhes! :-) (amúgy gratula!)
Szóval fel a fejjel, én speciel tudom, mennyire nehéz ez a szakma -ne félj, az alapban bunkó eladók bezzeg nem agonizálnak ilyesmin....
Aki még soha nem dolgozott eladóként, annak fogalma sincs, milyen helyzetekkel találja szemben magát az ember nap mint nap. Milyen fura vevők toppannak be néha.
De gondolj bele, mi lenne, ha pl. ügyfélszolgálatos lennél valami hipermarketben, vagy energiaszolgáltatónál, neadjisten APEH-nál... Én egy hónap után szálanként összefonnám a hajam, azt hiszem. Szóval hidd el, lehetne rosszabb is. :-)
KITARTÁS! :-) NEKED MOST NEM HASZNÁL AZ IDEGESKEDÉS, GONDOLJ ARRA, HOGY NEMSOKÁ BABÁZHATSZ, ÉS EGY JÓ IDŐRE ELFELEJTHETED A BUNKÓKAT!
Jajjj... Én is léteztem már a pult mindkét oldalán. Mondjuk én az abszolút udvariasság híve vagyok vvásárlóként. Bemegyek egy boltba/üzletbe, már köszönök hangosan. Ennek az az oka, hogy mikor még eladóként dolgoztam, sokan annyival jöttek hogy:
-XY-nt adjál!
A válasz sokszor eltért. Előfordult hogy cizelláltan köszöntem én, hogy vegye észre magát, vagy pedig csak normálisan, kicsit több udvarias szót használva szolgáltam ki. Soha nem fogom megérteni, hogy miért nincs az emberekben legalább ennyi tisztelet a másik iránt.
Nagyon köszi a válaszokat, egyébként tényleg igyekszem lelkiismeretes lenni, dícsérgetnek is a főnöknek, csak szerintem mostanában mindent magamra veszek, érzékenyebb vagyok.
Nem nagyon kívánom a munkát, főleg nem vasárnap egész nap például, de egyelőre szükségszerű.
Most is inkább aludnék, a gyerkőc nagyon lemeríti az aksit:)
Én is tapasztaltam mindkét oldalát az éremnek!
Valóban mindkét oldalról vannak bunkók, és ez nem szakma , hanem emberfüggő.
Elhiszem, hogy eladóként a vásárlók pénzéből élek meg, de mindennek van határa!
Azért velem nem kiabálhat, meg bunkózhat, ha esetleg nincs méretében valami, vagy drága..minderről semmit nem tehetek.
Gyűlölöm, ha záróra előtt egy perccel bemásznak ásítva, köszönés nélkül, hogy csak nézelődnek...ez kb még 20perc( ami ugye nincs megfizetve)
Meg se várják, hogy a feltett kérdésre válaszoljanak, csak azért jönnek be , mert a buszt várják..és ezt benyögik, közben a vevőszámláló miatt romlik a fizetésem...meg még sorolhatnám...de értelme nincs, és igenis UTÁLOM a BUNKÓ embereket, sajnos nagyon sok van belőlük, mert azt hiszik a másik oldalról bármit megtehetnek.
Részemről egyébként mindig lenyelem ezeket, mert tényleg ez a szakma szépsége:(
Próbálok mosolyogni, kedves lenni, de ami sok az sok.
Nem hiszem el, hogy az emberek ilyenek lettek.Fentről lehet szarni, lentről felfele nem.Tudom, ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!