Miért pont a turanizmus?

#60,61, Árpádocska:

A buta személyeskedéssel nem foglalkozom, téged minősít.

„de foglalkozni foglalkozhatok vele,(JOGOM VAN HOZZÁ) de CSAK AMATŐR DILETTÁNSKÉNT”

Ez így van. Viszont onnantól, ha valaki egyetmen kutat egy témát, és publikál belőle, onnantól már nem amatőr dilettáns. Pontosan ez a különbság közted, és azok között a kutatók között, akik pl. magyar vagy hun genetikai hutatásokkal foglalkoznak. Vagy akár a mongol nép történetével vagy bármi mással.

„A tudományos konszenzus az, hogy nincs rá nyelvi se történelmi bizonyíték (korabeli írás) amire hivatkozva állítani lehet, hogy a hunok (amelyeknek csak kis része élt hazánkban és nem maradtak itt) és a magyarok rokonok lennének.”

Ez a történészeknél még akár lehetne is így, vagy akár korábban lehetett így (de még régen sem volt olyan erős a konszenzus, megosztó kérdés volt ez köztük is, ma meg már - tekintettel az új eredményekre - végképp nem érvényes ez a hipotézis). Hiszen a genetika bizonyította a rokonságot, így a történészek is tudják, hogy érdemes lehet felülvizsgálni eddigi álláspontjukat, és meg is teszik, éppen mostanában. Egyébként is ma már a transz- és interdiszciplináris kutatásoik korát éljük. Mert annak az esélye, hogy a középkorban kitaláltak volna egy hagyományt, amit aztámn a genetika igazolt, nem túl nagy. Tehát úgy tűnik, mégis voltak azoknak a forrásoknak alapjai.

„Tehát Bálin Csanád továbbra is a tudományos konszenzus talaján áll.”

Bálint Csanád még a saját tudományán belül is szembement a konszenzussal, mivel ő azt nyilatkoztatta ki, hogy „nem ismerünk hun sírokat”. Lehet, hogy ők nem ismermnek, a tudomány viszont ismer. Az, hogy a genetikába dilettáns laikusként belekotyog, az végképp aláássa a tekintélyét.

„Hol vannak a tudományos fokozatot megállapító papírjai arról hogy értene a magyar nép történetéhez? JA SEHOL.

Még mindig nem érted: nem kell, hogy ebből legyen a fokozata. Mellesleg: hol vannak Klima és Bálint Csanád papírjai arról, hogy értenek a genetikához? JA SEHOL... De azért beleokoskodnak.

„NEm nem nem. Egy vidéki egyetem noname kezdő emberkéjének első vizsgája elvileg ugyan nyilvános, de ki nem szarja le - érdeklődés hiányában - nem sokan fognak oda leutazni.”

Ez legyen az ő bajuk. Viszont akkor ne is hőbörögjenek utólag. Kritizálni lehet utólag is, de lektorált folyóiratban, mert ha blogokon meg a bulvársajtóbn teszik, azzal csak saját magukat járatják le.

„Klíma cikke pedig igazat írt: "A dolgozat bruttó 110 oldal terjedelmű.... Alig több, mint egy MA-szakdolgozat" elég megnyitni a fent nevezett dolgozatot.”

Még mindig nem érted: MENNYI AZ ADOTT DOKTORI ISKOLÁBAN A KÖVETELMÉNY? EZEKNEK MEGFELEL-E A DOLGOZAT? Senkit sem érdekel, hogy Klima mit hisz, bár maga is utánanézhetett volna, hogy mik a követelmények az adott tudományterületen. Természettudományokban a disszertáció maximális terjedelme 100 oldal, amibe a tartalomjegyzék és egyebek nem számítanak bele. Neparáczki dolgozata a felső határon van. Nem minden tudományágban divat a rizsázás, még ha egyesek ahhoz is szoktak hozzá. És az opponensek egyik feladat ellenőrizni a védési eljárás során, hogy a disszertáció megfelel-e a formai követelményeknek. Ha nem felelt volna meg, el sem jutott volna a védésig. Ezt csak a dilettánsok nem tudják.

„Ákárcsak azoknak az amerikai srácoknak akik (saját bevallásuk szerint is) poénból a NAture-be és a Science magazinba publikáltak direkt baromságokat, és kivétel nélkül mind átcsúsztak műveik a szűrőkön.”

Várom a konkrét hivatkozásokat, hogy mi is ment át ebbe a 2 konkrét újságba (címmel, az évfolyam és a szám megjelölésével, oldalszámmal). A levegőbe beszélni mindig lehet. De mivel nevezett genetikusok nem ebben a 2 lapban publikálták eredménmeiket, ez még mindig offtopic. Egyébként érdekes dolgok ezek, az egyetemen, ahol tanítok, az egyik tantárgyam első előadásában konkrétan ilyen kérdésekről beszélek a tanítványaimnak.

„Még azt is be kell bizonyítanod, hogy a Hunok egy etnikai csoportként értelmezhető közösség lett volna.”

Nem kell. A magyarság sem egységes etnikum (mint ahogy nagyjából egyik nép sem az), ma sem, de attól még lehet genetikai vizsgálatokat végezni a populáción (és szoktak is). Miért pont hunoktól várnád el, hogy egységesek legyenek? Azon kívül persze, hogy fogalamd sincs a tudományok lényegéről és csak kötekedni akarsz. És attól még tény marad, hogy a honfoglalók vizsgált csoportjának több mint 40%-a genetikai rokonságot mutat a hunokkal (mert hun sírok vannak, amikre a szerzők hivatkoztak is, és ez akkor is így van, hogy ha Bálint Csanád nem ismer hun sírokat, tehát még a saját tudományágához se ért, genetikához meg végképp dilettáns, laikus).

„Ez egyszerű adminisztráció volt csupán, ahol megállapították a papírjai hitelességét/eredetiségét.”

Nézz utána, mit jelent egy PhD-fokozat honosítása. Nem egyszerű adminisztráció. Persze ezt azok tudják csak, akik ilyen körökben mozognak, a tanulatlan szakmelós proletárok nem biztos.

„Magyarországon nem léteznek olyan tudósok akik Mongolisztikával foglalkoznának rajta kívül, így hozzáértésük sem bizonyított.”

Hiába rágódsz ezen. A doktornő nem is mongolisztikából írta a PhD-ját. A dolgozatának címe „A nesztoriánus vallás elterjedése és jelentősége Belső-Ázsiában”. Vallástörténészek és Ászia-kutatók viszont vannak nálunk szép számmal. Azt, hogy ki mennyire ért hozzá, még mindig nem a te kompetenciád eldönteni, hanem az ODT feladata, szóval: „Mégegyszer elmondom, mert látszik gyenge a felfogásod.” Tehát ezt majd a tükör előtt. A másik kérdésnél is jól kiosztottak téged (jogosan), inkább ezen gondolkodj el.

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

Olyan vagy, mint aki az autópályán a forgalommal szembe halad, és amikor bemondja a rádió, hogy „vigyázat, egy őrült a forgalommal szemben autózik”, akkor felkiáltasz: „Még hogy egy? Mind!!!”