Miért pont a turanizmus?

„Swadesh-lista szavaiból,”

Minden nyelvnél más és más a lista lévén jövevény szavakat és a nyelvújítás korabeli kreációkat is figyelembe kell venni.

Swadesh-lista szavaiból, (1862)

Nem érdemes kezembe venni ilyen öreg könyvet ha korszerű tudományos eredményeket akarok. Olyan ez kb mintha 60-as években nyomtatott számítátsechnikáról szóló szakkönyvekből készíteném fel a mai informatikusokat.

Még maga a növény szó is nyelvújítás korabeli szó, állatok kis része meg szóátvétel.

Egy tanulatlan szakmunkás tahó mint te, aki önjelölt táltos tudós nyelvész, miért használja a laikus szót?

„Lényeg az, hogy megint nem tudtál semmi konkrétumot felhozni, mert ahhoz már gondolkodni kéne. „

Aki oldalakszám másol be táltos tudós türk szavakat az nagyon sokat gondolkodik.

Kevés a török eredetű szó a magyar nyelvben.

Az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának határozata alapján a MTA Nyelvtudományi Intézete és a ELTE magyar

nyelvtörténeti tanszéke közös etimológiai szótári munkálatot indított az 1960-as években.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára Benkő Loránd akadémikus főszerkesztésében, Kiss Lajos, Papp

László, majd Kubínyi László szerkesztésében három testes kötetben jelent meg 1967-ben, 1970-ben és 1976-ban. A

szótörténet és a szófejtés a szerkesztőség felfogása szerint egy és oszthatatlan, ennek tulajdonítható a munka címe.

Ez a szófejtő szótár a magyar szókészlet valamennyi fontos elemének származásáról, történelmi fejlődéséről

megbízható képet ad.

XVII. század (Budapest 1993).

A finnugor nyelvészek az ELTE professzora, Lakó György (1908–1996) főszerkesztésében és Rédei Károly

szerkesztésében A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár (I–III. Budapest 1967–1978) munkálatain

fáradoztak. E szótár célja és feladata: az addigi szófejtések kritikai, tudományos igényű összeállítása. A magyar

szókészlet ősi elemeink tára egyfajta rétegszótár, mely nyelvünk biztos vagy lehetséges szavait tartalmazza

betűrendben. A szótár összesen 694 címszót tartalmaz, azaz a szerkesztőség szerint a magyarban ennyi uráli,

finnugor, illetve ugor eredetű tőszó található. Amennyiben van a címszónak elfogadható szamojéd (például jurák

vagy szelkup) megfelelése, akkor uráli kori; amennyiben valamelyik finnugor nyelvben (a finn-permi nyelvek közül

a zürjénből, a votjákból, a cseremiszből, a mordvinból, a finnből vagy az észtből, a lappból) van megfelelője, akkor

finnugor kori; amennyiben pedig az ugor (a vogul és az osztják) nyelvekben, akkor ugor kori a szó. A Budenztől is

megadott kikövetkeztetett rekonstruktumot ez a szótár is megadja. A megjelenés után Rédei Károly vezetésével

folytatódott a munka az MTA Nyelvtudományi Intézetének finnugor osztályán: a célkitűzés egy uráli etimológiai

szótár összeállítása volt, azaz egy olyan szótáré, mely az uráli és a finnugor kori, illetőleg a finnugorság szétválása

után egyfelől a finn-permi és finn-volgai kori, másfelől az ugor kori szóelemeket tartalmazza. Az Uralisches

etymologisches Wörterbuch (I–II. Budapest–Wiesbaden 1986–1988) anyagát a kikövetkeztetett ősi alapalakok

betűrendjében adja meg. E kétkötetes szótár összesen 1864 szócsaládja természetesen számos esetben nem tartalmaz

magyar megfelelést (például az uráli vagy finnugor etimológiákban, illetőleg a finn-permi és a finn-volgai

anyagban). A szótár a finnugor lexikográfia kimagasló eredménye.

Az 1980-as években, a TESz. megjelenését követően a nyelvészeti folyóiratokban számos szófejtés született, és

magának e szótárnak bizonyos egyenetlenségei, következetlenségei is fel-feltünedeztek. Mindamellett nem volt

idegen nyelvű etimológiai szótárunk. Benkő Loránd irányításával megkezdődtek az intézet nyelvtörténeti osztályán

az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (I–II. Budapest 1993–1995) munkálatai (szerkesztői: Gerstner

Károly, S. Hámori Antónia, Zaicz Gábor). Ennek a szótárnak a TESz. a legfontosabb forrása.

A magyar nyelv legfontosabb jövevényszórétegei a következők: az iráni, a kaukázusi, a török, a bizánci görög, a

szláv, a német, a latin, a francia, az olasz, a román és egyéb kölcsönszavak (a legutóbbiak közé tartoznak a régebbi

vándorszók és a modern nemzetközi szavak). A honfoglalás előtt jövevényszóanyagban az iráni kölcsönszavaknak

több csoportja van. A kaukázusi elemek vizsgálata egy évszázada – Munkácsi Bernát óta – szünetel (ide tartozhat

gulya és réz szavunk). A török nyelvekből származó szóanyag legjelentősebb rétege ugyancsak vándorlás kori.

Alapszókincsünknek mintegy 5–6%-a ismeretlen eredetű.

[link]

Tehát a török eredetű szavak még az első három leggyakoribb között sincsenek.

Nyilván te is külön átvizsgáltad szavak tízezreit mint a kutatók, és te mán' asztá' csák tudod..... hiszen a prolik végzettség képzettség nélküli is mindent "azonnal tudnak."

Itt van a nomád türk közép-ázsiai topicod is ahol összehasonlítjuk a nomádokat a civilizált népekkel.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

„Swadesh-lista szavaiból, (1862)”

A szavak ugyanazok (jelentés alapján). Pont azért, hogy lehetővé tegyék az összehasonlítást. Ma egyetlen nyelvész sem kérdőjelezi meg a Swadesh-lista használhatóságát, sem azt, hogy a legalapvetőbb szóréteget tartalmazza. Tehát ami benne van, az alapszókincs. Akkor is, ha az altaji nyelvekkel rokonítható. Innentől borul is a jövevényszó-hipotézis, mivel ilyen mértékben nem veszünk át alapszókincsbeli szavakat.

„Minden nyelvnél más és más a lista lévén jövevény szavakat és a nyelvújítás korabeli kreációkat is figyelembe kell venni.”

Igen, és így lehetőségünk van mindent alapszókincsnek tekinteni, ami kicsit is hasonlít a finnugorra, és mindent jövevényszónak, ami nem. Aztán ezután igazoljuk, hogy az alapszókincsünk finnugor. Körérvelésnek hívják, áltudományos módszer.

„Nem érdemes kezembe venni ilyen öreg könyvet ha korszerű tudományos eredményeket akarok.”

Hadd idézzelek téged: „A nyelvek közötti rokonság kérdésével a több mint kétszáz éves történeti összehasonlító nyelvtudomány foglalkozik, tehát megvan a kifinomult módszertana...”

De egyébként a 2015-ös PNAS-cikkek is túl régiek, ugye?

„Aki oldalakszám másol be táltos tudós türk szavakat az nagyon sokat gondolkodik.”

Tehát nem tudsz konkrétumot mondani, gondoltam.

Ügyesen bemásoltad a könyvajánlót, gratulálok.

„Ez a szófejtő szótár a magyar szókészlet valamennyi fontos elemének származásáról, történelmi fejlődéséről megbízható képet ad.”

Nem. Mégpedig pont azért, mert hipotéziseket ír le, amiket soha senki nem bizonyított. Komoly tudós nem veszi ezeket komolyan.

„A török nyelvekből származó szóanyag legjelentősebb rétege ugyancsak vándorlás kori.”

Igen, nyilván a személyes névmások is azért rokoníthatók a török nyelvekkel, ugye? Vagy esetleg az összes altaji nyelv a finnugor nyelvekből vette őket át, ugye? Vedd már észre, hogy mekkora butaságokat írsz.

„Alapszókincsünknek mintegy 5–6%-a ismeretlen eredetű.”

Mondják ők. Ráadásul megint nem bizonyítják semmivel. Innentől senkinek semmi joga ezt vitatni, ugye?

„Tehát a török eredetű szavak még az első három leggyakoribb között sincsenek.”

A fenti példáim ennek ellenkezőjét látszanak bizonyítani. De szavak eredetéről még mindig nem illene beszélni, csak a rokoníthatóságról, micel a szavak eredetét LEHETETLEN bizonyítani (néhány kivételes esettől eltekintve). Ezért sem mondhatjuk semmiről, hogy finnugor eredetű, főleg, ha ráadásul az altaji nyelvekben is megvan. Persze biztos ott is finnugor eredetű, ugye?

„Nyilván te is külön átvizsgáltad szavak tízezreit mint a kutatók”

Igen, mivel magam is kutató vagyok. Te viszont nem. Ezért ajánlottam neked tudományos műveket és adatbázisokat, ahol utána tudnál nézni a tudomány modern eredményeinek. És akkor nem beszélnél butaságokat.

„hiszen a prolik végzettség képzettség nélküli is mindent "azonnal tudnak."

Te már csak tudod. De nem mindig magadból kell kiindulni.

„Mutassál már egy mai turáni turko-magyar etimológiai szótárat, ami ennyi szót dolgozna fel :))))))”

Már hányadszor? Egyébként azt a néhány szót sem nézted meg, amiket eddig írtam, nyilván ezt sem fogod.

[link]

Szívesen. Gondolom nem fog megfelelni, mivel keresgélni kell. De egyébként azt ugye tudod, hogy az alapszókincs néhány 100- maximum néhány 1000 szóból áll? Persze a szinonimákkal együtt, valamint a rokon nyelvek szavaival együtt az egyes nyelvekben már rokon szavak tízezreiről beszélhetünk.

Amúgy megnéztem a másik kérdésedet, persze ott is mindenki hülye, csak te vagy helikopter.

1862-es(!!!) durván elavult szótárt használni elég nevetséges.

NYilvánvaló, a napnál is világosabb: egyetlenegy új etimológiai szótárt sem használ az önjelölt turanista táltos-tudós (szakmelós) proletár barátunk, mert az valahogy nem klappol a a turáni türk nyelvrokonsági meséihez.

Turánista vallásúak számára van egy új topik:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

#46, 47, 48:

Árpádocska! Olvass, művelődj!

A te szinteden:

[link]

[link]

Komolyabban (21. századi tudományos szakirodalom):

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Felesleges itt okoskodni, és a kutatók személyét támadni (ahelyett, hogy azt kritizálnád, amit írtak). Majd ha leteszel te is valamit az asztalra (pl. elvégzed a középiskolát, aztán egyetemre mész (és szerzel akár egy tanári diplomát), majd PhD-t szerzel (akár külföldön, és honosíttatod az ODT-nél)), akkor rá fogsz jönni, hogy a tudományban semmi nem fehér és fekete. Így pedig marad számodra a boldog (?) tudatlanság. Ékes példa erre a Down-syndromával kapcsolatos kérdésed is. Ahogy Schram mondta 1992-ben:

“Lack of progress in science is never so much due to any scarcity of factual information as it is to the fixed mindsets of scientists themselves.”

Üdv a 21. században és a tudományban! Jó olvasást és jó egészséget! 10-20 év múlva talán megérted.

u.i. Felesleges privát üzeneteket írnod, olvasatlanul törlöm őket.

Ne haragudj de a harmadik világban Mongoliában szerzett PHD mitől értékesebb vagy nehezebb letenni mint egy Svájci (vagy Ny-európai) szintű érettségi(t)? Semennyire.

Magyar wikipédia nem azonos az angol wikivel, kevés a referencia, tele van KONTEÓVAL, néha laikusok könyvei szerepelgetnek hivatkozásként (amit az angol wikin irtanak)

A magyar wiki tele van Fringle theory-val is. [link]

és Fringle Science-el.

[link]

Egyetlen egy olyan modern kortárs tudóst nem ismerünk se a nagyvilágban se Magyarországon aki a hunokat a magyarokkal rokonítaná.

Amiket belinkeltél megfelelnek a Fringe theory és Fringe science pontos definíciójának.

A turanizmust hun türk stb. rokonságot támogatók általában konteókban hisznek, és proletárok tehát szakmunkás szakközepes végzettségük van , diplomájuk nincsen. Tehát még általános müveltég minimumát adó gimnáziumba sem jártak. Ki tud ilyen embereket komolyan venni?

Ugyanezen körök közül kerülnek ki legtöbbször a lapos-Föld hívők, oltásellenesek, chip-beültetőék, chemtrail hívők is.