Miért pont a turanizmus?

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

Van itt egy másik topik is neked

#50-51, Árpádocska:

„Ne haragudj de a harmadik világban Mongoliában szerzett PHD mitől értékesebb vagy nehezebb letenni mint egy Svájci (vagy Ny-európai) szintű érettségi(t)? Semennyire.”

Az érettségi a középiskola zárása. A PhD meg tudományos fokozat. Közte van még az alap, illetve a mesterképzés. Tehát a PhD pontosan 3 szinttel van feljebb, annyival értékesebb. Mivel az illető a Mongóliában szerzett PhD-ját Magyarországon honosíttata, így úgy kell tekinteni, hogy az a magyarországi PhD-követelményeknek is megfelel. Ami viszont egész Európában elfogadott, így Svájcban és Nyugat-Európában is. Röhejes, hogy az érettségit meg a PhD-t egy szinten emlegeted. Ha lenne érettségid, és utána szereztél volna PhD-t, akkor te is pontosan tudnád ezt.

„Magyar wikipédia nem azonos az angol wikivel, kevés a referencia, tele van KONTEÓVAL, néha laikusok könyvei szerepelgetnek hivatkozásként (amit az angol wikin irtanak).”

Erről ne általánosságban beszéljünk, maradjuk a konkrét témánál! Az említett cikk referenciái pl. a teljes tudományos szakirodalmat felölelik. Vagy szerinted mi hiányzik belőle?

„Egyetlen egy olyan modern kortárs tudóst nem ismerünk se a nagyvilágban se Magyarországon aki a hunokat a magyarokkal rokonítaná.”

Attól, hogy ti nem ismertek (bárkik is vagytok ti), attól még a tudomány ismer. Be volt linkelve az előző hozzászólásban is (kollegiális lektroáláson átesett, nemzetközi, impakt faktoros tudományos folyóirat cikke), de gondolom neked ez is Fringe Science... Amíg a wishful thinking nevében a saját prekoncepciód alapján döntöd el, hogy mi igaz, és mi nem, addig nem a tudomány ösvényén jársz.

[link]

A saját hitedre való hagyatkozás helyett olvass inkább nemzetközi szakirodalmat, ehhez ugye először meg kell tanulni angolul.

De ha magyarul szeretnél olvasni, akkor említhetném a hivatalos eljárásban megvédett, erről a témáról írt PhD disszertációt is. 2017-ből, ami szerintem elég modern:

[link]

„...megállapítottuk, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek 41,5%-a xiongnu (ázsiai hun),42,7 %-a skandináv-germán, 6,7 %-a kaukázusi (Közel-Keleti) , 2,2 %-a szláv és 6,7 %-a egyéb európai származású lehetett.”

Mivel a szerzője megvédte a disszertációt, így úgy kell tekinteni, hogy a magyar tudományos közvélemény (akiknek képviselői előtt a szerző megvédte téziseit) elfogadta azt. Az ilyen viták nyilvánosak, bárki odamehetett volna vitázni. Ezért is különös nekem, hogy (szintén 2017-ben) egy hangos kisebbség a bulvársajtóban, meg és blogbejegyzésekben kezdte el kritizálni a disszertáció eredményeit (bár érdemi érveik nem voltak, és a disszertáció kijelentéseit érdemben cáfolni nem tudták):

[link]

[link]

Hozzáteszem, ennek a megfelelő helye és ideje a PhD-védés és annak tudományos vitája lett volna (mivel az nyilvános). Nem utólag kellene lejárató cikkeket írni és mocskolódni. A PhD-disszertációkat az angol Wikipedia is elfogadja hiteles forrásként, és ezekre még tudományos cikkekben is lehet hivatkozni. Blogokra, bulvársajtóra viszont nem.

Innentől a „fringe science” sokkal inkább az, amit a tisztelt kritikus „urak” csinálnak. Meg az, ha valaki ezeket a kritikákat úgy tekinti, mintha cáfolatok lennének. Abban igazad van, hogy ennek a 2 kritikának az angol Wikipedián valóban nem lenne helye, mivel nem tudományos folyóiratokban közölték őket a szerzők. Nem említhetők egy lapon egy tudományos disszertációval. A magyar Wikipedia cikke ennek ellenére említi őket, de szerencsére a helyükön kezelve.

Azt, hogy a „kritikák” alaptalanok, azt bizonyítja az is, hogy később sem volt akadálya annak, hogy a kutatás eredményeit a szerzők (14 tudós, van köztük külföldi is, tehát ha csak a szerzőket tekintjük, akkor is már van legalább 14 modern tudós, aki a magyarokat a hunokkal rokonítja) később (2018 októberében, ami szintén elég modern szerintem) nemzetközi szinten is publikálni tudják (amihez az kell, hogy a bírálók elfogadják a kutatások eredményeit):

[link]

Tehát ez alapján a „nagyvilágban” is elfogadták ezen eredményeket (a nemzetközi tudományos folyóiratok cikkeire így érdemes tekinteni), innentől ezek tudományos tények, tetszik vagy sem.

Az köztünk a különbség, hogy én tudósok által írt nemzetközi cikkekre hivatkozok, te meg csak a saját véleményedet hangoztatod, források nélkül (de nem is nagyon találnál rá forrást, csak elavult, konteós, áltudományos sületlenségeket). Ezzel egy szintre kerültél azokkal, akik "általában konteókban hisznek, és proletárok tehát szakmunkás szakközepes végzettségük van , diplomájuk nincsen. Tehát még általános műveltég minimumát adó gimnáziumba sem jártak. Ki tud ilyen embereket komolyan venni? Ugyanezen körök közül kerülnek ki legtöbbször a lapos-Föld hívők, oltásellenesek, chip-beültetőék, chemtrail hívők is."

„Van itt egy másik topik is neked”:

Köszönöm, de ott a 3-as és 5-ös hozzászóló mindent elmondott, amit tudnod kell.

Legközelebb olvass inkább, mielőtt válaszolsz (és lehetőleg ne csak Fodor Istvántól 10+ éves elavult könyvfejezeteket), hanem lehetőleg az abban a hozzászólásban belinkelt cikkeket, amire válaszolsz), és akkor nem fogsz megint butus dolgokat írni. Illetve érettségizz le, tanulj meg angolul, ha már megy az angol, akkor olvass nemzetközi tudományos szakirodalmat, szerezz PhD-t. Amikor ezzel megvagy, rá fogsz jönni, miért butaságok, amiket összehordasz. Jó munkát kívánok!

Mongolia esetében a harmadik világról beszélünk, még többségük mindig nomád. Látom a felfogóképességeddel gondok vannak. Mondok egy példáét: Szerinted az indiai autók jobbak vagy a német autók? KB. ilyen komoly a Mongoliai PHD valami épületben a jurta mellett, nem ér fel egy svájci érettségi nehézségével.

Még mindig nem válaszoltál nekem , mi köze a mongol nép történetéből tett PHD vizsgának a magyar nép történelméhez? Ezt végre szeretném hallani, de érdekes MÓDON néma maradsz, kerülöd a választ.

Neparáckit és fringe theoriáját röhögte az egész agyar tudományos világ, még forrásokat sem tudta jól megadni amit használni akart, PREKONCEPCIÓVAL indított, még terjedelemben sem felelt meg egy PHD dolgozat feltételeinek. Nem tudta leírni helyesen a népek neveit, sem a földrajzi neveket. Nagyon komoly szint.

Science és a NAture magazin is lejáratta magát, a SOCAL botránnyal. Össze vissza hülyeségeket írt egy csoport , tudományosnak nevezve írásait, és gyakorlatilag minden szűrőn átcsúsztak a hülyeségeik. NAgy botrány volt.

[link]

Bálint Csanád, a magyar régészet egyik vezető alakja a genetikusok eredményét azon az alapon bírálta, hogy "nem ismeretesek bizonyítottan hun temetők, így bizonyítottan hun genetikai anyag sem létezhet, ami az összehasonlításokat lehetővé tenné"

Na ennyit a HUN mesékről.

#53,54,55 (Árpádocska):

„KB. ilyen komoly a Mongoliai PHD valami épületben a jurta mellett, nem ér fel egy svájci érettségi nehézségével.”

Tudod, pontosan erre találták ki a honosítás intézményét. Ha valaki külföldön szerez PhD-t, akkor az Országos Doktori Tanács, amely kutatókból és tudósokból áll, kinevez egy szintén kutatókból és tudósokból álló bizottságot, akik megvizsgálják, hogy az adott PhD megfelel-e a magyar követelményeknek. És ha nem látnák egyenértékűnek, akkor nem honosítható. Ebben az esetben egyenértékűnek látták.

[link]

De írtam is ezt már az 52-esben, csak hát... „Látom a felfogóképességeddel gondok vannak.” Szóvel ezt majd a tükör előtt.

Nem a te kompetenciád dönteni ilyen kérdésekről, nem vagy azon a szinten. Megteszik ezt a tudósok, akik értenek hozzá. Ha te is ezen a szinten lennél (sosem leszel, de még a köelében sem), akkor neked is lehetőséged lesnne beleszólni. Addig meg fogadd el nálad sokkal okosabb emberek döntéseit, és szállj magadba. Meg olvass, művelőd, fejezd be legalább a szakmelós iskolát, és érettségizz le. Aztán meglátjuk.

„Még mindig nem válaszoltál nekem , mi köze a mongol nép történetéből tett PHD vizsgának a magyar nép történelméhez?”

Tájékoztatlak, hogy ezt nem is kérdezted még. Olvass vissza a 48-asban, hogy mit is kérdeztél (ha már emlékezni nem vagy képes rá):

„Egy általános iskolai töri tanárnő (Orbusánszky) hogyan érthetne tudományos szinten a magyarok eredetéhez?”

Tájékoztatlak, hogy egy kutatónak bármivel szabad foglalkozni, nem csak azzal, amiből a PhD-ját szerezte. Ez olyan, mintha azt kérdezted volna, hogy hogyan érthetne Einstein pl. a relativitáselmélethez kacsolódó témákhoz (sőt, hogy mert egyáltalán foglalkozni a kérdéssel), hiszen a disszertációját „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” írta. De mivel nem mozogsz tudományos körökben, ráadásul csak áltudományos blogokat olvasol, nem is lehet tőled mást várni. Obrusánszky doktornő tudományos munkásságát meg majd megítélik, akiknek ez a dolguk. Ismét nem a te kompetenciád.

De felesleges ezen a gumicsonton rágódni, mert pl. Hóman Bálint, László Gyula, Dümmerth Dezső, Balás Gábor, Király Péter, Makkay János, Kiszely István Bakay Kornél, Szabados György és még sokan mások is elfogadhatónak tartják/tartották a hun-magyar rokonságot. Meg Neparáczkiék eredményei is ezt támasztják alá. És ezt NEMZETKÖZI szinten is publikálták, nagy nevű folyóiratokban (linket ld. az 52-esben). Szóval nem, nem kiröhögték. Épp ellenkezőleg. Újabban mások is hasonló eredményekre jutottak, akik egyetértően idézték neparáczkiék munkáját is, és akik szintén NEMZETKÖZI szinten publikálták eredményeiket:

[link]

„As such, the ancient Hungarians conquered their homeland as an alliance of tribes, and they were the genetic relatives of Asiatic Huns, Finno-Ugric peoples, Caucasian peoples, and Slavs from the Eastern European steppes.”

„Na ennyit a HUN mesékről.”

Az idézet forrásának megjelölése elmaradt. Érdekes, tegnap még nem volt jó a magyar wikipedia, ma már igen :D Ennyi telik tőled. Egyik nap még kritizálod a magyar wikipediát, másnap meg már nem emlékezel erre (vagy csak nem akarsz), és azért mégis onnan idézgetsz (azt is mazsolázgatva, és a visszájára fordítva), és azt hiszed, hogy ezzel el is döntötted a kérdést. De annyi gerinc már nincs benned, hogy megjelöld az idézeted forrását (abban bízol, hogy nem veszem majd észre?). Szakadok rajtad. Ráadásul, ha tovább olvastad volna...:

„Bálint Csanád állításai – „egyetlen hun temetőt sem ismerünk a Kárpát-medencéből” stb. – ellentmondanak a tényeknek. Hsziungnu temetkezéseket, igenis, ismer a tudomány, s a szakembereknek – nem számítva Bálint Csanád egyéni meggyőződését – nemigen van kétségük afelől, hogy a sírokban hunok nyugszanak. Lásd például: Bóna et. al. 1993; Keyser-Tracqui et. al. 2003, 2006; Kim et. al. 2010; Petkovski et. al. 2005; Ricaut et. al. 2010. „

Vagy akár a fent linkelt cikkből is:

„Several skeletal remains of Asiatic Huns/Xiongnu have been discovered...”

Tehát a tudomány ismer hun sírokat. Az, hogy Bálint Csanádék nem, az az ő „szakértelmükről” árul el sokat. Hogy lehetne ezek után komolyan venni a véleményét?

Megnéztem kedvencedet, az angol wikipediát, ráférne egy alapos frissítés... Bődületes marhaságok, vannak benne, pl.:

Szűcs 1999-es, de már egyébként 1999-ben is elavult cikkeire hivatkozva: „Mainstream scholarship dismisses a close connection between the Hungarians and Huns. The Hunnish origin of the Magyars is, of course, a fiction.... The Magyars in fact originated from the Ugrian branch of the Finno-Ugrian peoples...” (ezt ma már a nyelvészek is tagadják, ld. zegernyei hivatkozott cikkét, pusztán nyelvrokonságról beszének) „...but they had neither genetic nor historical links to the Huns” (ezt meg már rég megcáfolták, ld. az idézett genetikai munkákat). Elavult hipotéziseket állítanak be kizárólagos igazságként, a modern kutatások eredményei meg teljesen hiányoznak a cikkből. Ennél a magyar wikipedia is mérföldekkel jobb (ebben a témában mindenképpen).

Attól, hogy egy hangos kisebbség véleményére hivatkoznak mainstreamként (egyetlen, több mint 20 éves (és már akkor is elavult) iromány alapján), attól az még nem válik azzá. A modern genetikai kutatások rendre igazolják a hun-magyar rokonságot. Innentől meg úgy tűnik, mégsem volt azoknak igaza, akik azt a hipotézist támogatták, hogy a krónikákban megörökített hunhagyománynak nem voltak meg a történelmi alapjai. Ma már természetesen az a hipotézis sem állja meg a helyét, hogy a finnugor nyelvrokonság a finnugor nyelvű népekkel közös származást jelentene (pedig a hun-magyar rokonságot is emiatt a hipotézis miatt kezdték el egyáltalán megkérdőjelezni is, hibásan). De ha megállná a helyét, akkor sem mondana ellent az ismeretlen nyelvű hunokkal való rokonságnak, amit azóta a modern genetikai eljárások segítségével sikerült is bizonyítani. Amit te „fring science”-nek tartasz (bár ha csak angol wikipedia szintű irkafirkákat olvasol, akkor ezen sem csodálkozom), valójában már géen az a mainstream, csak egyeseknek még nehezére esik ezt elfogadni.

Szóval a Fodor István-félék nézeteit meg már rég megcáfolták, amiket itt is leír...:

[link]

„A 19. század végén végleg eldől a nyelvi vita a finnugor és a török tábor között, az előbbiek teljes győzelmével. Ez egyben a hun-magyar azonosság teóriáját is lerombolta.... Ma már ezt az elgondolást kizárólag az amatőr „őstörténészek” melengetik tovább, mit sem törődve a történeti forrásokkal, tényekkel, hetet-havat összehordva régészeti leletekről, állítólagos írott forrásokról, génvizsgálati eredményekről és egyebekről.”

A stílus önmagában mindent elárul (hasonlít a tiédre). Áruld el nekem, hogy rombolhat le egy nyelvrokonsági elmélet (mert pl. még zegernyei is azt mondja abban a cikkben is, ahol Neparáczkit próbálja támadni, hogy a finnugor rokonság kizárólag nyelvrokonságot jelent és semmi többet) egy alapvetően nem nyelvrokonsági elméletet egy olyan néppel, amelynek nyelvét még ma sem ismerjük?

Hiányosságai ellenére még az angol wipikpedia is tud arról, hogy a magyarok ősei között a hunok is szerepelnek, sőt, még a mai populációban is van 2,3%-nyi hun gén az angol wikipedia szerint...

[link]

„Neparáckit és fringe theoriáját röhögte az egész agyar tudományos világ...”

Nem igaz, csak egy hangos kisebbség próbál sarat dobálni, de ez is inkább hőbörgés és kétségbeesett erőlködés, mint „kiröhögés”... A disszertációt a szerző megvédte a magyar (nem agyar) tudományos világ képviselői előtt, NYILVÁNOS (ismered a szó jelentését?) vitában. Bárki odamehetett kritizálni. A szerző adekvátan válaszolt minden kritikára. A bizottság (amely az EGÉSZ magyar tudományos társadalmat képviseli) pedig alkalmasnak találta a munkát a fokozat odaítélésére. A fokozatot aztán oda is ítélték, a szerző átvette az oklevelet. Ezt Európa bármely országában elfogadják, Svájcban is. Nem véletlen, hogy a tudományos világ nem állt ki sem zegernyei (aki még a nevét sem vállalta a kis kritikájához), sem Bálint Csanád vállalhatatlan és áltudományos véleménye mellett. Persze, hogy fáj nekik, mert a tudomány egyértelműen igazolta azt, amit ők egész életükben (bár érvek nélkül, pusztán délibábos hitükre és prekoncepciókra alapozva) tagadni próbáltak. A komoly tudósok csak szimplán ignorálják őket, nem éri meg a fáradságot foglalkozni a véleményükkel.

„Nem tudta leírni helyesen a népek neveit, sem a földrajzi neveket. Nagyon komoly szint.”

Marajdunk annyiban, hogy a te helyesírásodnál még így is mérföldekkel jobb. Utalok itt arra a mondatodra pl., hogy „Neparáckit (helyesen: cz-vel) és fringe theoriáját (helyesen: fringe-teóriáját, ha már a fringe-et nem fordítod le) röhögte (helyesen: kiröhögte, bár nem biztos, hogy ennek a szóbak a stílusa helyénvaló itt) az egész agyar (helysen: magyar) tudományos világ (a világ nem tud röhögni, maximum annak képviselői)”. Egy munka tudományos értékét egyébként sosem a helyesírás alapján ítéljük meg. Nekem is volt alkalmam már bírálni nem egy kitűnő cikket és tanulmányt, ahol a szerző helyesírása hagyott némi kívánnivalót maga után. Ilyenkor az opponens ezt jelzi is, a PhD-értekezés vitájában a jelölt többnyire elnézést kér a hibákért, és belátja, hogy valóban figyelhetett volna jobban. Az opponens meg ezt elfogadja. Ha jártál volna már valaha PhD-védésen, akkor ezt te is tudnád.

„...még terjedelemben sem felelt meg egy PHD dolgozat feltételeinek.”

Konkrétumokat mondj, csak az a baj, hogy nem tudsz. Idézd az SZTE Biológiai Tudományok Doktori iskola követelményrendszerét (linkkel, oldalszámokkal), majd nevezd meg, hogy szerinted melyiknek nem felel meg Neparáczki dolgozata és miért. Zegernyei is elkövette azt a hibát (gyanítom, tőle vetted az ötletet), hogy elmulasztott ennek utánanézni, pedig ő is bölcsebb maradt volna, ha hallgat.

„Science és a NAture magazin is lejáratta magát, a SOCAL botránnyal. Össze vissza hülyeségeket írt egy csoport , tudományosnak nevezve írásait, és gyakorlatilag minden szűrőn átcsúsztak a hülyeségeik. NAgy botrány volt.”

Ennek a jelen témához nincs köze. Egyik releváns cikk sem ezekben folyóiratokban jelent meg. De áruld már el, hogy ha sem a teljes magyar tudóstársadalom képviselői előtt nyilvános vitában megvédett PhD-disszertációk eredményeit, sem nagy nevű nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent publiokációkat nem fogadod el hiteles forrásnak, akkor mit? Úgy érzed, hogy a te kompetenciád eldönteni, mi tudományos, és mi nem? Az a baj, hogy kettős mércével állsz mindenhez, és mindenben a saját igazad alátámasztását véled látni (de még arra is lusta vagy, hogy 2 mondattal tovább olvass). Kitűnő példája vagy a „wishful thinking” jelenségének. De a tudományt ez nem érdekli és engem sem.

„Kedves alföldi jászkun kisebbségi leszármazott barátom, nyitottam neked topicot”

Nem vagyok sem alföldi, sem jászkun kisebbségi. És a barátod sem vagyok. Mindazonáltal hízelgő, hogy nekem nyitottad a topicot, de látom, ott is sikerült csúnyán felsülnöd (mint mindig mindenhol). Nőj fel és keress valami értelmes elfoglaltságot. Mondjuk menj el dolgozni vagy iratkozz be valamilyen iskolába.

MAgyarországon nincsenek (értsd: egyszerűen nem léteznek) Mongolisztikából hozzáértő tudósok sem a doktori bizottságban sem, akik el tudják hitelesen dönteni a tudását a MONGOL NÉPRŐL (nem a magyar népről).

Így tehát átcsúszott könnyedén.

A Mongolisztikából szerzett jurtás PHD azonban nem jogosítja fel a magyarok eredetéről történő tudományos vitára, tehát abban laikus.

Mi lesz a következő? Egy Afrikában végzett PHD-s bőrgyógyász fogja majd megmondani hogy műtsünk agyat Angliában? Mert kb..az analógia hasonló.

"Nem igaz, csak egy hangos kisebbség próbál sarat dobálni, de ez is inkább hőbörgés és kétségbeesett erőlködés, mint „kiröhögés”... A disszertációt a szerző megvédte a magyar (nem agyar) tudományos világ képviselői előtt, NYILVÁNOS (ismered a szó jelentését?) vitában. Bárki odamehetett kritizálni."

Annyira jelentéktelen esemény volt, hogy nagy eséllyel csak utólag szereztek róla tudomást. Ez a helyszíni kritiázálás meg olyan latt volna, mintha valaki esküvőt kizáró okot tud és elutazik valaki esküvőjére a templomi szertartás során bejelenteni. Botrány lett volna szerencsétlennek, ehhez nagyon gonosznak is kell lenni.

Bálint Csanád professzornak mitől áltudományos a véleménye? Mert rákérdezett hogy hol vannak a bizonyíthatóan Hun sírok, mert még ő sem hallott róluk, pedig ő aztán követi az eseményeket.

[link]

"A dolgozat bruttó 110 oldal terjedelmű. Ha levonjuk a címoldalakat, a tartalomjegyzéket, a külön oldalra került Kőrösi Csoma-idézetet, a köszönetnyilvánítást, a bibliográfiát, a szerző munkásságának jegyzékét, az angol nyelvű tartalmi összefoglalót, a rövidítések jegyzékét és a függeléket, akkor marad 69 oldal érdemi szöveg. Alig több, mint egy MA-szakdolgozat"

Milyen furcsa a szóhasználatod: "Modern Tudos"-nak nevezed azokat, akik a 19.század elejéig elfogadott Hun meséket komolyan veszik.

Ezzel szemben máig nem bizonyították hogy a Hun egy konkrét etnikum lett volna saját nyelvel, vagy egy hatalmi csoportosulás sokféle nyelvel szokással, ami a sztyeppén gyakran megjelenik majd pár generáció után eltűnik mint gatyában a fing, és több új nevű új identitású csoportá oszlik ami később más csoportokhoz csatlakozik stb... Nem érted te a sztyeppe népeinek dinamikáját sem akkor. Nem kezelhetjük a Hunokat valós etnikai csoportként, mert a sztyeppei népek analógiái ezt nem teszik lehetővé.

Hun rokonságra hivatkozi fringe theory, eltér a tudományos konszenzustól is. (ha ismered a konszenzus szó jelentését)

Nem olvastad a 2évvel ezelőtti botrányt hogy fiatalok egy csoportja direkt baromságokat publikált neves nezetközi szaklapokban és gond nélkül átmentek többszáz alkalommal a gagyi szűrőiken?

#57-58:

„Így tehát átcsúszott könnyedén.”

Nem vagy kompetens. Ez tudósok és szakemberek kompetenciája eldönteni, nem szakmunkásoké meg proletár fiúcskáké.

„A Mongolisztikából szerzett jurtás PHD azonban nem jogosítja fel a magyarok eredetéről történő tudományos vitára, tehát abban laikus.”

Einstein is laikus volt a kvantumfizikában, mielőtt elkezdett vele foglalkozni. Látszik, hogy közöd nincs a tudományhoz, ha lenne, akkor tudnád, hogy egy tudós sok mindennel foglalkozik, nem csak azzal a témával, amiből a PhD-ját írta. Ha mindenki csak azzal foglalkozna, nem lehetne lektorálni, meg bírálni, mert - a te szavaiddal élve - mindenki laikusnak számítana, aki nem pontosan azzal a témával foglalkozik (pedig mindenkinek olyannal kell foglalkoznia, amivel előtte még senki, pont azért mert új eredményeket kell felmutatni). Gondolkodj már egy picikét legalább, még ha nehezedre is esik...

„Mi lesz a következő? Egy Afrikában végzett PHD-s bőrgyógyász fogja majd megmondani hogy műtsünk agyat Angliában?”

Ha tudományosan forradalmi eredményeket ér el, és ezeket publikálja neves, lektorált folyóiratokban (ami azt jelenti, hogy a nemzetközi tudományos közösség elfogadta az eredményeket), akkor minden további nélkül.

„Hun rokonságra hivatkozi fringe theory, eltér a tudományos konszenzustól is. (ha ismered a konszenzus szó jelentését)”

„Bálint Csanád professzornak mitől áltudományos a véleménye? Mert rákérdezett hogy hol vannak a bizonyíthatóan Hun sírok, mert még ő sem hallott róluk, pedig ő aztán követi az eseményeket.”

Miből gondolod, hogy követi (a kettős mércédet leszámítva)? Mert nem követi, ld. az idézeteket az 56-osban. Látva a mainstream tudomány legújabb eredményeit, éppen Bálint Csanád az, aki szembemegy a konszenzussal.

„Annyira jelentéktelen esemény volt, hogy nagy eséllyel csak utólag szereztek róla tudomást.”

Ez hadd ne az én bajom legyen. A védés nyilvánosan meg volt hirdetve, legalább 3 héttel az esemény előtt (ez törvényi előírás is). Egy kutatónak illik tisztában lennie azzal, hogy kik azok a kollégák, akik az övékéhez hasonló témákkal foglalkoznak, részt kell venni a tudományos közéletben. Persze aki lusta... Meg érdekes, hogy szerinted követi az eseményeket, de mégsem tudott róla. Elég nagy ellentmondást érzek. Vagy esetleg tudott róla és ott is volt, csak a jelölt jól megfelelt a kritikáira ott helyben?

„Ez a helyszíni kritiázálás meg olyan latt volna, mintha valaki esküvőt kizáró okot tud és elutazik valaki esküvőjére a templomi szertartás során bejelenteni. Botrány lett volna szerencsétlennek, ehhez nagyon gonosznak is kell lenni.”

Látszik, hogy nem voltál soha PhD-védésen. A nyilvános vita azért van, mert ott kritizálni KELL. Egyébként mire lenne való a PhD-védés? Arra is lehetőség lenne, hogy a disszertációra önmagában fokozatot adjanak, de pont azért kell a vita, hogy bárki megkritizálhassa a munkát, felvetve olyan problémákat, amit az opponensek esetleg nem vettek észre. A jelöltnek pedig azonnal válaszolnia kell a kérdésekre, bizonyítva rátermettségét és a témában való jártasságát (ami általában nem jelent gondot). A bizottság meg az összkép alapján pontokat ad erre, amiket összesítve eldől, hogy a védés sikeres volt-e.

"A dolgozat bruttó 110 oldal terjedelmű.... Alig több, mint egy MA-szakdolgozat"

Nem azt kértem, hogy Klima cikkét linkeld be (mivel ő is téved vagy csak hazudik, egyik sem jó). Azt kértem, hogy nézd meg, mi az adott doktori iskolában a követelmény, és azzal vesd össze a disszertáció tényleges terjedelmét. És akkor rá fogsz jönni, hogy hol tévedett Klima. De érdekes, egy blog légből kapott állításait kritika nélkül át tudod venni, de a lektorált tudományos disszertációk és cikkek eredményeit nem fogadod el...

„Milyen furcsa a szóhasználatod: "Modern Tudos"-nak nevezed azokat, akik a 19.század elejéig elfogadott Hun meséket komolyan veszik.”

Minekutána 2018-2020-ban is születtek színvonalas tudományos publikációk, ahol a rokonságot igazolták, így nem mesék. És nem 19, hanem 21. század. A többi stimmel.

„Ezzel szemben máig nem bizonyították hogy a Hun...”

Van sokféle elképzelés, hogy a "hun" fogalom pontosan mit is jelent. De szempontunkból ez most nem releváns.

„Nem olvastad a 2évvel ezelőtti botrányt hogy fiatalok egy csoportja direkt baromságokat publikált neves nezetközi szaklapokban és gond nélkül átmentek többszáz alkalommal a gagyi szűrőiken?”

De olvastam, meg te is belinkelted tegnap (bár azért Sokal nevét csak sikerült rosszul írnod). De gondolom ez csak akkor probléma, amikor a te véleményeddel ellentétes következtetésekre jutnak a cikkek. Ez inkább arról szól, hogy rávilágítsanak a peer review (kollegiális lektorálás) folyamatának hibáira, tökéletlenségére. De ezzel együtt még mindig hitelesebb egy lektorált cikk (ha át is csúszik néha 1-1 hamisítvány a szűrőn), mint egy nem lektorált. Meg a csalás előbb-utóbb kiderül (ha pl. egy eredményt nem sikerül reprodukálni) vagy beismerik. Az említett botrányok esetében is ez történt. Ezzel együtt még mindig hitelesebb egy lektorált cikk, mint egy blogbejegyzés. Főleg annak tükrében hogy azok a folyóiratok, amikről beszélünk, nem voltak érintettek egyik ilyen botrányban sem, általánosítani meg nem kellene. Az, hogy pár folyóiratnál nem/rosszul működik, nem jelenti azt, hogy mindenhol rosszul működik.

Amikor Klima blogjára meg Bálint Csanád véleménycikkére (ami ráadásul SEMMILYEN szűrőn nem ment át, senki nem lektorálta, így bármilyen hülyeséget leírhattak, és meg is tették, mint láttuk) hivatkozol, akkor már nem probléma ez? Annyira látványos a kettős mércéd...

Látom, a kérdéseimre sem sikerült válaszolni.

Mégegyszer elmondom, mert látszik gyenge a felfogásod. Magyarországon nem léteznek olyan tudósok akik Mongolisztikával foglalkoznának rajta kívül, így hozzáértésük sem bizonyított. Ez egyszerű adminisztráció volt csupán, ahol megállapították a papírjai hitelességét/eredetiségét.

"Einstein is laikus volt a kvantumfizikában, mielőtt elkezdett vele foglalkozni."

Sánta hasonlat, hiszen a kvantumfizika akkor volt születőben, a mongolisztikáról, a mongolok történelméről ez ma nem mondható el.

Hol vannak a tudományos fokozatot megállapító papírjai arról hogy értene a magyar nép történetéhez? JA SEHOL.

Ezen kár rugóznod ezért.

"hogy egy tudós sok mindennel foglalkozik"

Én is foglalkozhatok akár nukleáris fegyverekkel (nem értek igazán hozzá, és sosem lesz hozzá elég anyagom hogy megtervezzek egy primitív bombát) de foglalkozni foglalkozhatok vele,(JOGOM VAN HOZZÁ) de CSAK AMATŐR DILETTÁNSKÉNT, ugyanis nem vagyok mégcsak nukleáris mérnök sem.

Nyilván alacsony iskolai végzettséged miatt (szakmunkás v. gyengített azaz szakközepes érettségivel) valami kunsági kisebbségi türk tudatú falúból kisvárosból mint a turanisták zöme. Iskolázatlanságod miatt gyűlölöd az értelmiségieket, ez is közrejátszik ebben. Persze tudom- tudom,a neten azt terjeszted magadról hogy űrhajós voltál, és asztrofizikus vagy....

"Ha tudományosan forradalmi eredményeket ér el, és ezeket publikálja neves, lektorált folyóiratokban "

Megint olyan valószínűtlen dolgokról írsz mint eltalálni dartsal 25 méterről háromszor egymás után a tábla közepét. Csak elvileg lehetséges, a gyakorlat mást mutat.

A tudományos konszenzus az, hogy nincs rá nyelvi se történelmi bizonyíték (korabeli írás) amire hivatkozva állítani lehet, hogy a hunok (amelyeknek csak kis része élt hazánkban és nem maradtak itt) és a magyarok rokonok lennének. Aki állít az bizonyít. Nem tudják azt az állítást bizonyítani hogy a hunok és a magyarok rokon népek lettek volna. Tehát Bálin Csanád továbbra is a tudományos konszenzus talaján áll.

"Látszik, hogy nem voltál soha PhD-védésen. A nyilvános vita azért van, mert ott kritizálni KELL."

NEm nem nem. Egy vidéki egyetem noname kezdő emberkéjének első vizsgája elvileg ugyan nyilvános, de ki nem szarja le - érdeklődés hiányában - nem sokan fognak oda leutazni. NAgy eséllyel talán majd utólag a neten értesülnek róla a szakemberek. Ez a társadalmi rögvalóság.

Én azért javaslom neked hogy egy gimnáziumi érettségit tegyél le (a diploma neked konteós barátom túl magas) mert az adja meg a minimális alapműveltséget. A könnyített (fogyatékos) szakközepes érettségid semmit sem nyújt.

Klíma cikke pedig igazat írt: "A dolgozat bruttó 110 oldal terjedelmű.... Alig több, mint egy MA-szakdolgozat"

elég megnyitni a fent nevezett dolgozatot.

"születtek színvonalas tudományos publikációk" Ákárcsak azoknak az amerikai srácoknak akik (saját bevallásuk szerint is) poénból a NAture-be és a Science magazinba publikáltak direkt baromságokat, és kivétel nélkül mind átcsúsztak műveik a szűrőkön.