Most akkor ki a magyar?

"De, az édes anyanyelv nagyon fontos az identitásban.

A legfontosabb."

Na látod, ez egy kapitális hülyeség. A nyelv egy tényező, ami nem létfontosságú. Ez egy buta iskolai nevelés, hogy így gondolod. Az amerikai négerek is angolul beszélnek, mégsem angolszászok. Attól, hogy magyar az anyanyelved, mi van? Attól még lehetsz akár milyen identitású.

Kérdező, a magyarok arányának növekedésének legfontosabb oka nem az elmagyarosodás volt, hanem a kivándorlás. Gimis tananyag, hogy a főleg USA-ba történő kivándorlási hullám főleg nemzetiségek által lakott részeket érintett. Tovább a nemzet fogalma is gimis tananyag és hiába vagyok nullára pontozva, a nemzet fogalmához ELVÁLASZTHATATLANUL hozzátartozik a nyelv*, a származás, az identitás és a kultúra. A kicsi Bruce Lee hiába tanul meg magyarul és lesz magyar állampolgár, attól az ő nemzetisége még rohadtul kínai lesz (vagy amelyik nemzetiségű, fogalmam sincs) és nem magyar. Te pedig hiába mész ki Angliába élsz ott 40 évig, tanulsz meg angolul és leszel brit állampolgár, attól még etnikailag magyar maradsz. Ez nem választás kérdése. A gyerekeid viszont ha vegyes házasságból születnek, már valószínűleg inkább fogják magukat angolnak érezni, angol kultúrkörben nőnek fel, angolul jobban fognak tudni beszélni.

Nem véletlen, hogy még az USA-ban is tudják, hogy az ő felmenőik kik voltak, több tízmillió ír, skót vagy más nemzetiségű él ott, aki magát írnek vagy akármi másnak vallja.

*A nyelv rész kicsit érdekes, mert nem feltétlenül szükséges az, hogy két népcsoport külön nyelvet beszéljen. Ott van a horvátok és a szerbek esete. Teljesen más kultúrkör, más vallás, más abc, a teljes történelmük folyamán külön országaik voltak és mégsem egy nép, pedig gyakorlatilag ugyan azt a nyelvet beszélik.

"A XIX. század második felében jelentős arányeltolódások mutatkoztak a nemzetiségi összetételben. Ennek fő jellemzője a magyarság arányának növekedése (41 %-ról 51 %-ra). A változásnak három egymással alapvetően összefüggő eleme volt. A természetes szaporulat – demográfiai robbanás – nem egyszerre jelentkezett az országban. A magyarság – németekkel, szlovákokkal és ruszinokkal együtt – előbb vált a folyamat részesévé. A XIX. század második felében az ipari forradalommal összefüggésbe hozhatóan megindult folyamat jelei már a 60-as évektől érzékelhetőek voltak, ám a korszak két nagy kolerajárványa felemésztette a népességnövekedést. A 80-as évektől azonban egyenletessé és gyorsüteművé vált a népszaporulat. Az ország népessége – jelentős kivándorlás ellenére – 30 év alatt 33 %-kal nőtt. A kivándorlás és bevándorlás szintén a magyarság arányát növelte, hiszen minden száz kivándorlóból csak 33 volt magyar, ami alatta maradt a magyarság számarányának. A legnagyobb veszteséget ebből a szempontból a szlovákság szenvedte el. A bevándorlás is a magyarságnak kedvezett, mert az országba érkező népesség a többséghez asszimilálódott. A harmadik elem az asszimiláció – beolvadás – volt, aminek több összetevője is ismert. Egyrészt folytatódott a városi német és zsidó lakosság asszimilációja, másrészt a szülőhelyét elhagyó népességnek egy része nem vándorolt ki az országból, hanem városokba, főleg Budapestre költözött. Ezek az emberek a városi életet meghatározó etnikumba olvadtak be.

A hazai demográfiai viszonyokat nagyban befolyásolta még az elvándorlás – migráció. A demográfiai robbanás következtében sok embert nem talált lakóhelyén megélhetést – főleg a mezőgazdasági szektorban – ezért megindult a munkaalkalmat kínáló városok vagy a tengerentúl felé. Az elvándorlás elsősorban a rossz mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Felvidéket és Kárpátalját érintette átlagon felül. Fő célpontja a gyorsan fejlődő Budapest és az Amerikai Egyesült Államok volt, ahová a korszakban másfélmillió magyarországi ember vándorolt ki."

Köszöntem!

"Na látod, ez egy kapitális hülyeség. A nyelv egy tényező, ami nem létfontosságú.23"

Nem tudom, és nem is akarom olyannak, aki így ír/beszél megmagyarázni, miért a legfontosabb az ANYANYELV, mert nem fogja megérteni.

23-on kívül a többieknek: az anyanyelvként tanult, más mint az idegen nyelvként tanult.

A beszéd, a beszédértés érzék jellegű, szabad erő. Nem függ a génektől! Az anyanyelv felvétele során a kisgyereknek az első 3 évben úgy alakítja a beszélőszerveket - közben változik alakul, ahogy gyakorolja- hogy az anyanyelve lesz, minden vonatkozásban. Ha egy Ceglédi kisbaba elkerül pár hetesen mondjuk Kiotóba, pont úgy fog japánul beszélni, mint az ott született -és viszont, ez SZABAD ERŐ KÉPESSÉG - élete folyamán ez lesz a legmeghatározóbb az identitásánál. Ha a nyelvet költőien használja, magyar költő (Petőfi):))

*

"horvátok és a szerbek esete. 24"

Hát ők nagyon igyekeztek elhatárolódni egymástól, ezért legalább az ABC-ben kikérték maguknak az azonosságot. Máshol is van ilyen pl a moldávok cirill betűket használnak, de nem nagyon tér el másban a romántól..

Azt is meg lehet figyelni, milyen megtartó ereje van a nyelvnek - és azon keresztül a költészetnek, daloknak- a moldvai csángóknál. A legelnyomottabb etnikum volt mindig is. Az alábbi megható videó.. kis probléma lehet a fűtéssel:

https://www.youtube.com/watch?v=0QRd-OHvLYU