Van valakinek nemesi származású ismerőse, vagy valaki aki nemesi származású? Csak azt kérdezem hogy milyen nemesi leszármazottnak lenni?

Őseim középnemesek voltak.

A szovjeteknek "hála" már csak egy nem tudom hány száz éves szekrény valamint a nemesi oklevél maradt meg. Illetve az, hogy "családi hagyomány" nálunk a tarokk nevű kártyajáték, ami régen a lelkészeknek, tanítóknak, jobb módú polgároknak, nemeseknek volt a szórakozása.

Ezek alapján mondhatnám hogy nem sok minden más mint bármelyik másik családban... Monjduk ehhez nem kell nemesi száramazásúnak lenni, (és nem tudomh hogy emiatt van-e) de "értékrendileg" is különbözünk a legtöbb családtól. Rendkívüli mértékben Istenhívől vagyunk (reformátusok vagyunk), és a rokonság összetartó ereje a többi embert meg szokta lepni, pedig nekünk természetes. A családfánkat is nagyon jól ismerjük, és kutatjuk is. Valamint a fiatalokat is arra ösztönözzük, hogy a saját tehetségükhöz képest a legtöbbet hozzák ki magukból, ami a családnak gyakran anyagi áldozatokkal jár. A "nemesi" oldalról talán nincs is diploma nélküli, valaki művész, valaki közgazdász, valaki tanár...

3-as.

Ez nem teljesen így van.

Elmondom miért. Nálunk meg az egyik legkisebb volt a polgárság aránya, sőt a polgárok sem magyarul beszéltek általában. Sokáig föderalisztikus (jellegű) volt a társadalom nálunk...

"Ez nem teljesen így van.

Elmondom miért. Nálunk meg az egyik legkisebb volt a polgárság aránya, sőt a polgárok sem magyarul beszéltek általában. Sokáig föderalisztikus (jellegű) volt a társadalom nálunk..."

Ennek ugye tudod, hogy semmi köze sincs a hozzászólásomhoz? A polgárságról egy szó nem esett, elmondtam azt a tényt, hogy itt volt Európában a második legnagyobb a nemesek aránya (közel 5%!) a 18. században. Rengeteg volt a bocskoros nemes. Annak, hogy a polgárság nagy része nem magyar volt egy darabig, nem tudom mi köze van a témához, mára már mind asszimilálódott az egykori német polgárság. Nem kéne túl sokat visszamenni és tuti lenne MINDENKINÉL nemesi származású ős.

Én is az vagyok, az egyik dédanyám családja révén, de nem látszódott meg a külsőségekben. Dédapám jogász volt, tehát jól éltek, az úgynevezett "úri középosztályhoz" tartoztak.

A "nemességemet" egy címer és egy címeres pecsétgyűrűvel tudom "igazolni".

Milyen érzés? Büszke vagyok rá olyan szempontból, hogy úgy tudjuk az egyik ősöm a katonai szolgálatáért kapta a címet az uralkodótól.