Kolis lennél vagy albérletes ha az anyagilag utóbbi sem lenne gond?

Albérlet.

Azon kívül, hogy én személy szerint rosszul érzem magam, ha 1 embernél több van a szobámban, vannak más hátrányok is. Össze kell hangolnod az életed 1-2-3 emberrel, akikkel egy szobában laksz, és ez azért kompromisszumokkal jár.

De még hogyha egyszemélyes szobában vagy, vagy nem zavar bent senki, a folyosón akkor is lesz sürgés forgás. Sok helyen éjfélig lehet hangoskodni is, a bulinapokon meg nem csak 1-1 szoba, hanem az egész folyosón mindenhol dübörög a zene. Ha neked másnap dolgozatod van, kellemetlen.

Az előnye a társaságban van. Nem maradsz ki semmiből, illetve ha valamit nem értesz az anyagban, bárkit meg tudsz kérdezni helyben. Bár utóbbit ma már Facebookon, Skype-on, FaceTime-on is meg lehet oldani fennakadás nélkül.

Mindkettőhöz volt szerencsém. A kolit 2 év alatt meguntam, mert nem lehetett tanulni rendesen. Nem lehetett vizsgák előtt aludni rendesen. És meguntam hogy ellopják a kajámat a hűtőből.

Albérlettel is vannak gondok, mert (a hűtő kipakoláson kívül) a többi itt is megfigyelhető, bár kisebb mértékben. :)

Volt egyetemista vagyok. 10 evet laktam koliban. imadtam. Ha valaki szereti a tarsasagi eletet es kepes vizsgaidoszakokban megfelelo tanulasi strategiat elsajatitani vagy olyankor van hova hazamennie es maganyban tanulnia, akkor a koli az idealis.Nagy elonye hogy csak at kell menni par szobaval vagy emelettel arrebb egy aktualis infoert vagy jegyzetert stb. Azoknak viszont nem idealis, akiket pl. zabar a kozos konyha (azaz neha el kell halasztani a fozest fel otaval oraval vagy masik emeletre menni miatta), a kozos furdo (nekunk volt szobankent igy ez nem volt nagyobb gond mint egy alberletbe ahol pl. nem egyedul berelsz lakast), vagy esetleg szeretnel pasizni, csajozni es nem akarsz kinos helyzeteket. (pl. elfelejtetted a szobatarsakkal kozolni hogy ma este menjenek moziba :-), vagy reggel meglepve tapasztalod hohy a szobatarsad agyaban ketten vigyorognak stb. ;-))).

De nagyon jo tanulopenz arra is hogyan lehet egyutt elni masokkal, elviselni egy nagyobb kozossegben zajlo szocializalodast, megkuzdeni problemakkal.

Altalaban ha albiban kezdesz es utana mennel koliba nem nagyon lesz hely (ha helyhianyos a koli) mert nehez lesz megmagyaraznod, hogy ha eddig zelt az alberletre akkor most miert is nem? (legalabbis nalunk igy volt).

Tehat dontsd el, hogy kapcsolati toket szeretnel epiteni vagy jobb szeretsz magad lenni estenkent es egyebkent se vagy egy alkalmazkodo tipus.

Egy ev koli utan meg ha nem tetszik lehet albiba menni.

en imadtam a kolit!!!!:-)

"10 evet laktam koliban. imadtam"

Hány éves volt a képzés?

Nos én nem vagyok egyetemista, de kollégista igen (gimi). Ha én megtehetném majdan, albérletbe mennék. Nem feltétlen egyedül, hanem mondjuk ketten, hárman és így oszlik a pénz, na meg nem leszel teljesen egyedül. Rengeteg ilyen hirdetést lehet találni neten.

Szó sincs róla, én szeretem a kolit, már négy éve lakok benne, ráadásul heten egy szobában. Nagyon sok mindenkit meg lehet így ismerni, mindig tudjuk mit kell tanulni, segítünk benne egymásnak. Ha kölcsön kell kérni valamit, mindig van egy ismerősöd akinek pont van, és mindig körbe vesznek a barátok, megy a viccelődés, közös filmnézés stb. Nagyon rossz rá gondolni, hogy egyszer el fogunk válni. Mégis, az ok, amiért albérletbe mennék, az a tanulás...és az alvás. Én egyszerűen nem tudok úgy tanulni, hogy emberek vesznek körbe, vagy zaj, ráadásul hangosan tanulok. Nagyon bosszantó, amikor nincs egy üres terem se hogy tanulni tudjak, vagy pedig a tanár zaklat, hogy jó lenne ha aludnék, mert jaj, de fáradt leszek holnap. Na meg a szobában se lehet tanulni, mert ott meg a duma megy folyton. Aztán mikor bemegyek a szobába, késő este, hogy végre aludjak, még mindig ég a villany a szobában, mert egyesek nem hajlandóak kifáradni tanulni a szobából, hogy a többit hagyják aludni. Ez idegileg nagyon fel tud B..szni. Aztán még az is, hogy én csak (viszonylag) sötétben tudok aludni. De nem, vannak szobatársaim, akik hajnalig tudják nyomni a telefont, szép kis hangulat világítást adva a szobának. Aztán már annyira ismerjük egymást, hogy az túlzás. Minden kis piti ügyön össze tudunk veszni, az egyik hisztis, a másik beképzelt, a harmadik bunkó, a negyedik idegbeteg felvágós stb.

Persze! ettől függetlenül a fentiek még mindig állnak, szeretjük egymást, mindenkinek van hibája, de túl sok ez a 24 óra együtt, már négy éve folyamatosan.

De ez az én véleményem, aki nagyon társasági ember és mindenhol/hogy tud tanulni, annak semmi nem akadály és a koli csak a hasznára lesz.