Más is szokott egyedül járkálni rajtam kívül?

Én nagyon sokáig így voltam, bár nekem ez depresszió miatt volt...aztán egyszer a munkám okán eljutottam egy emberhez, akivel beszélgettem egy sportról. Ennek harmadik éve, és azóta rengeteg barátra tettem szert. Hétvégente eljárunk túrázni. Hol egyedül megyek, hol csapatosan, de ha egyedül megyek is, biztos hogy valamelyik ismerőssel összefutok...

Próbáld meg:

ttt.tr.hu

Van egy barátnőm aki dettó olyan mint te. (oroszlán a horoszkópja, bár lehet h ez nem horoszkópfüggő)

Mindegy, hát ő is elhív néha ide-oda és olyankor jókat bulizunk, de én nem bírom szusszal az ő bulijait, mert ő minden hétvégén megy, én meg ritkábban. Én inkább itthon ülök a barátommal, vagy idehívunk pár embert aztán bulizunk itt. Biztosan több élményed lesz, ha nem foglalkozol másokkal, mert pl én sokmindenről lemondok, amit szereték a pasimmal csinálni, de ő nem akarja, akkor azt mondom, hogy najó, akkor én sem. Neked ilyen szempontból jobb, mert egyedül is képes vagy bulizni, vagy elmenni egy moziba. Elég önálló lehetsz, na én nem ilyen vagyok, és becsülöm az ilyen embereket. Én egyszer voltam moziba egyedül, de azt is szar volt, mindenki röhögött, mert vígjáték, de egyedül röhögjek, é nekem az nem ment, tök hülyén éreztem magam, de mondjuk bringázni jártam régen sokat egyedül, mert imádok nyáron biciklizni, volt hogy ilyen 40 kilómétert is letekertem egy nap, nah oda meg velem nem jön senki. Dee egyedül az sem az igazi, ezért mostmár ott tartok, hogy a bringázást is hanyagolom. Inkább itthon tespedek a számítógép előtt, aztán kész. Csinálom ugyanazt, amit a barátom.

"erre kiderül, hogy ezek szerint ez népbetegség"

Igen, az. De hamar ki lehet belőle gyógyulni. Férjhez mész és szülsz, onnantól kezdve lefoglal a gyerek. Megfigyelhetted, hogy kisgyerekes házaspárok számára egyetlen téma létezik, a gyerek (ha véletlenül mégsem csak az, akkor a többi a tapéta/szigetelés/kövezés/parkettázás témakör), falra lehet mászni tőlük, olyan idegesítően unalmasak, viszont: életük összes filozófiai kérdése örökre megoldva azzal, hogy munka és gyerek mellett nem lehet ráérni semmire és az ember lebutul. A legtöbb ember siet, hogy eljusson ebbe az állapotba, mert nem tud mit kezdeni az idejével. Ha megvan a család és a gyerek, az viszont már szerencsésen megsemmisíti az összes időt és lebutítja az embert arra a szintre, ahol már sohasem elégedetlen többé.